Örökre megváltozhat a focivilág – a holnapi döntés alapjaiban rengetheti meg a sportágat
Csütörtök reggel fejre állhat a nemzetközi labdarúgás, ekkor hoz ugyanis jogerős döntést az Európai Unió Bírósága arról, hogy az európai és nemzetközi szövetségnek van-e monopóliuma nemzetközi sorozatok szervezésére, vagy félreértelmezi a helyzetét és nem szólhat bele ilyesmibe, azaz mindenki azt rendez, amit csak akar. Utóbbi változat megkérdőjelezné a Bajnokok Ligája és a többi jövedelmező sorozat jövőjét, és elméleti utat nyithatna a Szuperligának. Noha felperesnek csak az egyaránt spanyol Real Madrid és a Barcelona maradt, de lehet, hogy ketten is elegen lesznek a történelmi fordulathoz.
Fotó: AFP
Persze jelentősen megcsappant a tábor létszáma, pedig két és fél éve, 2021. április 18-án még 12 klub jelentette be, hogy megalakul az Európai Szuperliga.
Ezzel a gyakorlatban le akarták váltani az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sorozatait, köztük a Bajnokok Ligáját.
Utóbbiba ugyanis a nemzeti bajnokságok eredményei alapján lehet bekerülni, tehát nem garantált, hogy a hagyományos nagycsapatok minden évben kvalifikálnak, ezzel pedig veszélybe kerülnek a busás bevételeik. Ezt a bizonytalansági faktort akarták kiiktatni a Szuperligával, amely zárt rendszerben működött volna, tehát azonos mezőnnyel, az alábbi együttesekkel:
- Arsenal (angol),
- Atlético Madrid (spanyol),
- Barcelona (spanyol),
- Chelsea (angol),
- Inter (olasz),
- Juventus (olasz),
- Liverpool (angol),
- Manchester City (angol),
- Manchester United (angol),
- Milan (olasz),
- Real Madrid (spanyol),
- Tottenham (angol).
Az ötlet azonban hamar füstbe ment, mert a világon senki, még az érintett klubok saját drukkerei sem pártolták a projektet, úgyhogy alig három nappal később, 2021. április 21-én kénytelenek voltak bejelenteni: felfüggesztik az egészet.
Az ügy viszont nem ért véget ennyivel, sőt!
Történelmi döntés: a FIFA és az UEFA visszaélt a hatalmával, van remény a SzuperligáraA Real Madrid és a Barcelona javára határozott az Európai Unió Bírósága a kontinentális és Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel szemben. Az indoklás szerint a FIFA és az UEFA korábbi szabályozása nem volt megfelelő, a két szervezet „törvénytelenül” járt el, amikor blokkolta az elitklubok kezdeményezését az Európai Szuperligára vonatkozóan. |
Kellene a pénz Mbappéra és a stadionra
A pálfordulásos három nap alatt kilenc csapat hátrált ki a ligából, maradt a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus. Csakhogy az alelnöknek jelölt Andrea Agnelli később belebukott a Juve hazai pénzügyi trükközésébe, nélküle pedig már az olaszok sem pártolták a közutálatnak örvendő nemzetközi elképzelést: idén nyáron a torinóiak is kiléptek.
Utolsónak megmaradt tehát a Real és a Barca, amelyek ugyan ősi riválisok, ezúttal mégis összefonódnak az érdekeik.
Fotó: Getty Images
Az egész ötlet gazdája Florentino Pérez, a madridiak elnöke, aki ingatlanmágnásként sincs hozzászokva ahhoz, hogy nem az elképzelései szerint alakulnak a dolgok – a világ legsikeresebb fociklubjának elnökeként meg pláne.
Gyakorlatias megközelítésből kéne neki a Szuperligától remélt pluszbevétel ahhoz, hogy a francia Kylian Mbappé kaliberű világsztárok a jövőben (is) Madridba szerződjenek,
ne pedig az angol Premier League-be, ráadásul a stadion felújítási költségei is megugrottak, és azt is fedezni kéne valamiből.
Évi 300 millió euró plusz
Slusszpoénnak pedig ott vannak a személyes ambíciók: Pérez szeretne a stadion nevét adó legendás korábbi elnökkel, Santiago Bernabéuval egy szintre emelkedni, és mivel az előd részese volt a BL (akkor még BEK) létrehozásának, hasonlót kíván alkotni ő is – ezért még arra is képes volt, hogy a Barcelona eleinte ódzkodó vezetőjét is meggyőzze.
Fotó: Shutterstock
Amikor 2021 januárjában visszakerült a Barcelona élére, Joan Laporta még hevesen ellenezte a Szuperliga ötletét. Ezután azonban felmérte, hogy az egyesületnek több mint egymilliárd dollár az adóssága, és ugyancsak felújítják a stadionját, ezért gyorsan átállt, és a Szuperliga fél évvel későbbi bejelentésekor már alapító tagként listázták.
Becslése szerint az új sorozattal évi 300 millió euró (115 milliárd forint) pluszhoz jutnának a katalánok,
akiknek enélkül áruba kellett bocsátaniuk számos kereskedelmi jogot.
A pénzről szól tehát a mostani döntés – meg a politikáról.
Mindenki mindenkivel és mindenki ellen
Időközben ugyanis beszállt a Szuperliga promotálásába az A22 Sports Management nevű cég, amellyel karöltve átdolgozták a projektet, így immár kevésbé elitista, 60-80 csapatos sorozatot kínálnak. A European Superleague Company ugyan angolul kommunikál, de Madridban van bejegyezve, ezért az UEFA-val a jogi hadakozás is a spanyol bíróságokon kezdődött, onnan került át Luxembourgba, az Európai Unió Bíróságához.
Tavaly ilyenkor meg is született az első ítélet, az UEFA javára döntöttek, és ezt hangosan ünnepelte a spanyol liga vezetője, Javier Tebas is, mivel szereti uralma alatt gondolni a egyleteket, beleértve a Madridot és a Barcelonát is. Ugyanakkor gyűlöli a féktelen költekezést és főleg az állami klubtulajdonlást, ami szerinte megöli a versenyt (minderre eklatáns példa a tavasszal triplázó Manchester City ügye) – ebben pedig egyetért a Real elnökével, Florentino Pérezzel.
Tebas kritizálja az UEFA-t is, amiért szerinte nem alkalmazza elég szigorúan a saját pénzügyi szabályait, ekként a kontinentális szövetség elnökével, Aleksander Ceferinnel is sokszor csatázik.
Tehát egyszerre ellenségek és társak mindannyian, ami ékesen jelzi, milyen szövevényes az érdekkapcsolatok hálója és mennyire törékenyek a partnerségek.
Bizonytalan az is, hogy a mostani jogerős ítélet követi-e az első, tavaly december 15-i Szuperliga-ellenes véleményt – Tebas mindenesetre még a saját ligaelnöki újraválasztását is előrehozta egy hónappal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.