Csütörtök reggel fejre állhat a nemzetközi labdarúgás, ekkor hoz ugyanis jogerős döntést az Bírósága arról, hogy az európai és nemzetközi szövetségnek van-e monopóliuma nemzetközi sorozatok szervezésére, vagy félreértelmezi a helyzetét és nem szólhat bele ilyesmibe, azaz mindenki azt rendez, amit csak akar. Utóbbi változat megkérdőjelezné a Bajnokok Ligája és a többi jövedelmező sorozat jövőjét, és elméleti utat nyithatna a Szuperligának. Noha felperesnek csak az egyaránt spanyol Real Madrid és a Barcelona maradt, de lehet, hogy ketten is elegen lesznek a történelmi fordulathoz.
Fotó: AFP
Persze jelentősen megcsappant a tábor létszáma, pedig két és fél éve, 2021. április 18-án még 12 klub jelentette be, hogy megalakul az Európai Szuperliga.
Ezzel a gyakorlatban le akarták váltani az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sorozatait, köztük a Bajnokok Ligáját.
Utóbbiba ugyanis a nemzeti bajnokságok eredményei alapján lehet bekerülni, tehát nem garantált, hogy a hagyományos nagycsapatok minden évben kvalifikálnak, ezzel pedig veszélybe kerülnek a busás bevételeik. Ezt a bizonytalansági faktort akarták kiiktatni a Szuperligával, amely zárt rendszerben működött volna, tehát azonos mezőnnyel, az alábbi együttesekkel:
- Arsenal (angol),
- Atlético Madrid (spanyol),
- Barcelona (spanyol),
- Chelsea (angol),
- Inter (olasz),
- Juventus (olasz),
- Liverpool (angol),
- Manchester City (angol),
- Manchester United (angol),
- Milan (olasz),
- Real Madrid (spanyol),
- Tottenham (angol).
Az ötlet azonban hamar füstbe ment, mert a világon senki, még az érintett klubok saját drukkerei sem pártolták a projektet, úgyhogy alig három nappal később, 2021. április 21-én kénytelenek voltak bejelenteni: felfüggesztik az egészet.
Az ügy viszont nem ért véget ennyivel, sőt!
Történelmi döntés: a FIFA és az UEFA visszaélt a hatalmával, van remény a SzuperligáraA Real Madrid és a Barcelona javára határozott az Európai Unió Bírósága a kontinentális és Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel szemben. Az indoklás szerint a FIFA és az UEFA korábbi szabályozása nem volt megfelelő, a két szervezet „törvénytelenül” járt el, amikor blokkolta az elitklubok kezdeményezését az Európai Szuperligára vonatkozóan. |
Kellene a pénz Mbappéra és a stadionra
A pálfordulásos három nap alatt kilenc csapat hátrált ki a ligából, maradt a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus. Csakhogy az alelnöknek jelölt Andrea Agnelli később belebukott a Juve hazai pénzügyi trükközésébe, nélküle pedig már az olaszok sem pártolták a közutálatnak örvendő nemzetközi elképzelést: idén nyáron a torinóiak is kiléptek.
Utolsónak megmaradt tehát a Real és a Barca, amelyek ugyan ősi riválisok, ezúttal mégis összefonódnak az érdekeik.
Fotó: Getty Images
Az egész ötlet gazdája Florentino Pérez, a madridiak elnöke, aki ingatlanmágnásként sincs hozzászokva ahhoz, hogy nem az elképzelései szerint alakulnak a dolgok – a világ legsikeresebb fociklubjának elnökeként meg pláne.
Gyakorlatias megközelítésből kéne neki a Szuperligától remélt pluszbevétel ahhoz, hogy a francia Kylian Mbappé kaliberű világsztárok a jövőben (is) Madridba szerződjenek,
ne pedig az angol Premier League-be, ráadásul a stadion felújítási költségei is megugrottak, és azt is fedezni kéne valamiből.
Évi 300 millió euró plusz
Slusszpoénnak pedig ott vannak a személyes ambíciók: Pérez szeretne a stadion nevét legendás korábbi elnökkel, Santiago Bernabéuval egy szintre emelkedni, és mivel az előd részese volt a BL (akkor még BEK) létrehozásának, hasonlót kíván alkotni ő is – ezért még arra is képes volt, hogy a Barcelona eleinte ódzkodó vezetőjét is meggyőzze.
Fotó: Shutterstock
Amikor 2021 januárjában visszakerült a Barcelona élére, Joan Laporta még hevesen ellenezte a Szuperliga ötletét. Ezután azonban felmérte, hogy az egyesületnek több mint egymilliárd dollár az adóssága, és ugyancsak felújítják a stadionját, ezért gyorsan átállt, és a Szuperliga fél évvel későbbi bejelentésekor már alapító tagként listázták.
Becslése szerint az új sorozattal évi 300 millió euró (115 milliárd forint) pluszhoz jutnának a katalánok,
akiknek enélkül áruba kellett bocsátaniuk számos kereskedelmi jogot.
A pénzről szól tehát a mostani döntés – meg a politikáról.
Mindenki mindenkivel és mindenki ellen
Időközben ugyanis beszállt a Szuperliga promotálásába az A22 Sports Management nevű cég, amellyel karöltve átdolgozták a projektet, így immár kevésbé elitista, 60-80 csapatos sorozatot kínálnak. A European Superleague Company ugyan angolul kommunikál, de Madridban van bejegyezve, ezért az UEFA-val a jogi hadakozás is a spanyol bíróságokon kezdődött, onnan került át Luxembourgba, az Európai Unió Bíróságához.
Tavaly ilyenkor meg is született az első ítélet, az UEFA javára döntöttek, és ezt hangosan ünnepelte a spanyol liga vezetője, Javier Tebas is, mivel szereti uralma alatt gondolni a egyleteket, beleértve a Madridot és a Barcelonát is. Ugyanakkor gyűlöli a féktelen költekezést és főleg az állami klubtulajdonlást, ami szerinte megöli a versenyt (minderre eklatáns példa a tavasszal triplázó Manchester City ügye) – ebben pedig egyetért a Real elnökével, Florentino Pérezzel.
Tebas kritizálja az UEFA-t is, amiért szerinte nem alkalmazza elég szigorúan a saját pénzügyi szabályait, ekként a kontinentális szövetség elnökével, Aleksander Ceferinnel is sokszor csatázik.
Tehát egyszerre ellenségek és társak mindannyian, ami ékesen jelzi, milyen szövevényes az érdekkapcsolatok hálója és mennyire törékenyek a partnerségek.
Bizonytalan az is, hogy a mostani jogerős ítélet követi-e az első, tavaly december 15-i Szuperliga-ellenes véleményt – Tebas mindenesetre még a saját ligaelnöki újraválasztását is előrehozta egy hónappal.
