„Elképesztő, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 10+ éve képtelen megoldani, hogy zökkenőmentes legyen a jegyek értékesítése. Normális, piaci alapon működő cégnél már a teljes felsővezetést lecserélték volna” – méltatlankodott egy szurkoló idén március elején az MLSZ Facebook-posztja alatt, amelyben a szövetség a válogatott meccseire szóló bérletek értékesítését halasztotta el rendszerhibára hivatkozva.
Az MLSZ bejegyzése alatt pillanatok alatt több ezer dühös reakció és hozzászólás gyűlt össze, nem véletlenül, a futballszövetség jegyértékesítése ugyanis hírhedten megbízhatatlan: szinte minden jelentős meccs előtt összeomlik. Emlékezetes eset, amikor a rendszer egy évvel ezelőtt szintén a válogatott márciusi Eb-selejtezői előtt fulladt le, vagy amikor korábban az Olaszország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésre vált lehetetlenné a jegyvásárlás.
Valószínűleg a stadionokon kívül rekedt szurkolók számára sovány vigasz, de a falak túloldalán az MLSZ dolgozói szintén évek óta tartó, kilátástalan harcot vívnak a szövetség másik nagy IT-rendszerével, az Integrált Futball Alkalmazás (IFA) nevű ügyviteli szoftverrel. Ezt a rendszert használnák a bírók és sportszervezők a mérkőzések eredményeinek, jegyzőkönyveinek adminisztrációjához – ám az alkalmazás a panaszok szerint gyakorlatilag alkalmatlan minden olyan funkcióra, amire tervezték.
Egy játékvezetői munkához kapcsolódó honlapon szinte hetente jelennek meg hírek azzal kapcsolatban, hogy az ügyviteli rendszer nem rögzített alapvető információkat meccsekről,
többször előfordult például, hogy az alkalmazás nem adminisztrálta, hogy egy NB I-es mérkőzésen ki volt a gólszerző.
Az MLSZ két nagy informatikai rendszerében a sorozatos hibákon kívül egy közös van: a jegyértékesítő és az ügyviteli rendszert is az OTP-hez kötődő cégek fejlesztik. Tekintettel arra, hogy a szövetség elnöki tisztségét 2010 óta Csányi Sándor, az OTP elnöke tölti be, az említett IT-projektek beszállítóinak kiválasztása erősen problémás. Ha azonban mélyebbre ásunk az ügyekben, kifejezetten úgy tűnhet: a labdarúgó szövetség körül tudatosan építettek ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót.
Az említett példáknál maradva: az MLSZ által szervezett mérkőzésekre az InterTicket Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. biztosítja az online jegyértékesítő rendszert. A cég által üzemeltetett platform eredetileg elsősorban színházi jegyekkel foglalkozott, de idővel kibővült a kínálat, így ma már
is forgalmaznak jegyeket. Az InterTicketről mindezeken túl azt érdemes tudni, hogy indulásától fogva szoros kapcsolatot ápol az OTP-vel. Ahogy a cég saját weblapján is fogalmaznak:
Az InterTicket 1995-ben az OTP Bank Bankkártya Igazgatósága exkluzív jegyértékesítési szolgáltatásaként elsőként jelent meg a hazai jegyértékesítési piacon elektronikus bankkártya-tranzakciókezeléssel.
Mindezek után az sem meglepő, hogy az OTP a Simple mobilalkalmazásba gyakorlatilag beépítette, integrálta az InterTicket jegyértékesítő szolgáltatását, tehát nyíltan vállalt üzleti együttműködést tartanak fent a céggel.
A futballszövetség ügyviteli rendszerével, az IFA-val kapcsolatban még szembeötlőbb a probléma.
Az alkalmazást egy korábbi, rendkívül elavult rendszer leváltása érdekében kezdték fejleszteni, és az eredeti tervek szerint 2015 decemberében kellett volna működésbe állnia, ám az indulás közel egy évet csúszott. A fejlesztésért a JET-SOL Számítástechnikai Szolgáltató Kereskedelmi és Beruházási Kft. volt a felelős, ami 2015 novemberében épp tulajdonosváltáson esett át. Az új kizárólagos tulajdonos a hivatalosan is az OTP-csoportba tartozó MONICOMP Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. lett, amely így éveken át vastagon számlázható projekthez jutott.
A történet azonban itt még nem ér véget: miután kiderült, hogy a Jet-Sol által fejlesztett és üzemeltetett szoftver még a korábbi, több évtizedes rendszernél is használhatatlanabb,
az MLSZ hét-nyolc évvel később döntést hozott egy újabb verzió megrendeléséről.
A program egyik felhasználója így kommentálta a hírt: „Az MLSZ elnökségének döntése értelmében elindul az IFA 2.0 fejlesztése, ami vélhetően ismét többszáz millió forintba fog kerülni. Remélhetjük, hogy végre szakemberek adnak majd instrukciókat a programozó cégnek.”
Hogy a fejlesztést ezúttal szakszerűen végzik-e el, egyelőre még nem tudható. Az a tény viszont kevés bizakodásra adhat okot, hogy a feladatba belebukó Jet-Solt egy másik OTP-közeli informatikai szolgáltatóra, az SMP Solutionsre cserélték.
Bár ez a cég a korábbinál sokkal komolyabb szakmai ismertséggel rendelkezik, a bankkal összefonódását világosan jelzi, hogy nemzetközi terjeszkedése szinte pontosan leköveti az OTP külföldi akvizícióit: Albánia, Moldova, Horvátország, Montenegró.
Ha pedig ez sem lenne elég beszédes, a cég legfontosabb ügyfeleként is az OTP-csoportot tartja számon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.