Futballforradalom a St. Paulinál: szurkolóinak adja stadionja tulajdonjogát a német csapat
Merőben szokatlan tervvel állt elő pénzügyi háttere megerősítésére a német labdarúgó Bundesligában szereplő St. Pauli FC.
Az élvonalba idén nyáron visszajutott hamburgi kiscsapat az európai futballelitben alighanem elsőként szövetkezetet alapított, és hamarosan eladja a stadionja tulajdonjogát a szurkolóinak.
A szövetkezet létrehozását kedden este, az egyesület háromezer tagjának részvételével megtartott gyűlésen jelentették be.
Oke Gottlich elnök a The Athleticnek nyilatkozva elmondta, a szövetkezet-alapítás lehetősége már évek óta foglalkoztatta a klubvezetést, de csak mostanra jutottak el odáig, hogy a pontos részleteket kidolgozzák, és az ötlet valósággá válhasson.
A St. Pauli otthona a 29 546 szurkoló befogadására alkalmas Millerntor Stadion, a tervek szerint ennek a tulajdonjogát hamarosan a szurkolók kezébe adják. A drukkerek októbertől vásárolhatnak résztulajdont a létesítményből, egy részvény ára 850 euró lesz.
A részvényeladásokból a klubvezetés körülbelül 30 millió eurónyi bevételre számít, amit többek közt a Covid-járvány idején keletkezett adósság visszafizetésére és infrastrukturális fejlesztésekre akarnak fordítani.
Egy szurkoló több részvényt is vásárolhat, ám fontos kikötés, hogy a több részvénnyel nem jár több szavazat. A részvényesek a szavazati joguk mellett osztalékra is jogosultak lesznek, és el is adhatják a részesedésüket, de csak ugyanazon az áron válhatnak meg tőle, amennyiért eredetileg vásárolták.
A részvényesek, akik a vásárlással egyúttal szövetkezeti taggá is válnak, arról is dönthetnek majd, milyen célokra használják a stadiont a futballmeccseken kívül. A mérkőzésnapi bevételeket továbbra is teljes egészében a futballklub kapja meg, de azt például a szövetkezet fogja meghatározni, mennyi bérleti díjat kér el a klubtól a létesítmény használatáért.
Gottlich elnök rámutatott, a szövetkezetben taggá váló drukkerek döntéseikkel nagyban segíthetik a futballklubot, ha mondjuk a csapat kiesne a Bundesligából, csökkenthetik a bérleti díjat, ha pedig jobban fut a szekér, akkor meg is lehet emelni azt.
Amennyiben a klubnak extra tőkére lenne szüksége, a stadion bérbe adható különböző rendezvényekre, lehet tartani akár koncertet, akár bokszgálát vagy állásbörzét, a befolyó bevételeket aztán megkaphatja a csapat, amiből megerősíthetik a játékoskeretet, felújíthatják az edzőpályákat, vagy amit éppen jónak látnak.
Mivel hasonló kezdeményezésre még nem igen volt példa a labdarúgásban, fölmerül a kérdés, hogy mi történik, ha a részvények esetleg rossz kezekbe kerülnek. Gottlich ennek kapcsán elmondta, minden potenciális részvényesnek írásos úton kell kérelmeznie a felvételét a szövetkezetbe, a kérelem elutasításáról vagy elfogadásáról a szövetkezet vezetése dönt.
A klubelnök hozzátette, a szövetkezet alapszabályában lefektették, hogy az új szervezet magának a futballklubnak a működésébe nem szólhat bele, ahogy olyan döntést sem hozhatnak, ami a St. Pauli érdekeit sértené.
„Ha például a szövetkezet úgy döntene, hogy eladja a stadiont a Red Bullnak, akkor a St. Paulinak joga lenne ezt megvétózni”
– fogalmazott Gottlich.
Ha a működési modell sikeres lesz, úgy a férfi labdarúgás mellett a klub más szakosztályai, a női futballisták vagy a triatlonosok követhetik a példát.
A felmerülő ötletekről – legyen szó akár egy új pálya építéséről vagy a stadion bővítéséről – a szakszervezeti tagok elektronikus úton szavazhatnak, majd a klub elnöksége a szakszervezet vezetőinek segítségével kidolgozzák az opciókat a megvalósításra, amiről aztán újra voksolhatnak a drukkerek, hogy melyiket fogadják el azok közül.
Annyi bizonyos, hogy minden plusz pénz jól jön a St. Paulinak, amely több bundesligás riválisához képest jóval szerényebb költségvetésből dolgozik. Az arányokat és a lehetőségeket jól mutatja, hogy a St. Pauli játékosainak összfizetése mindössze négy százaléka annak a bértömegnek, amit a Bayern München kifizet a játékosainak.
A St. Pauli emellett közismerten baloldali szellemiségű klub, ami az üzletpolitikájukban is megjelenik: nem fogadnak el például szponzori támogatást sem szerencsejátékkal, sem kriptovalutákkal foglalkozó cégektől. Egyfelől dicséretes, hogy tartják magukat az elveikhez, ugyanakkor az anyagi lehetőségeiket ez tovább korlátozza.
A német klubok helyzetét általában nehezíti az úgynevezett 50+1-es szabály, amely kimondja, hogy minden egyesület részvényeiből 50 százaléknak plusz egy részvénynek, tehát a döntésekhez szükséges többségnek az egyesületi tagok tulajdonában kell lennie. Ez megakadályozza, hogy a klubok potenciális ügyeskedők vagy teljhatalmat gyakorolni akaró oligarchák irányítása alá kerüljenek, ugyanakkor elzárja a német csapatokat az olyan külső befektetőktől, mint amilyenek a PSG-t vagy a Manchester Cityt óriási vagyonukkal az európai futball élvonalába emelték.
Ez a forradalmian újnak ható szövetkezeti modell aligha teszi majd versenyképessé a St. Paulihoz hasonló kis egyesületeket a már említett Cityhez vagy PSG-hez hasonló dúsgazdag sztárklubokkal, arra azonban egy működőképes opció lehet, hogy ezek a kisebb csapatok is új bevételekhez juthassanak, és egyúttal a szurkolókat is bevonhassák a napi működésbe, így a drukkerek még inkább magukénak érezhetik kedvenc klubjukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.