Háború ide vagy oda, az ukránok megmutatták, hogy szinte mindenhol tudnak vállalkozni

Hihetetlen, de attól még igaz: a háború sújtotta Ukrajna bekerült a világ 50 startup-ökoszisztémája közé, megelőzve többek között Magyarországot is. Noha a frontról érkező hírek valódiságát sokszor és sokan megkérdőjelezik, az ukrán tech cégekkel kapcsolatban a szakértők véleménye megegyezik: sorra aratják le a babérokat. 

Az MI-alapú helyesírás-ellenőrző applikáció, a Grammarly még 2019-ben, tehát a harcok kirobbanása előtt lett az ország első unikornisa, amikor 90 millió dolláros befektetési körével egymilliárd dolláros cégértékelést ért el, tavaly pedig már az Egyesült Államokat is meghódította.

De ott van a GitLab is, amellyel a csapatok együtt tervezhetik, építhetik, biztosíthatják és implementálhatják a szoftvereket a vállalaton belül, így nem csoda, hogy 30 millió fejlesztőt vonzott az elmúlt években, vagy az arccserélő alkalmazás, a Reface, amely feleannyi idő alatt érte el a 100 milliós letöltést, mint a TikTok. A People.AI-ről és az Ahrefsről nem is beszélve. 

Kijev IT-exportja eközben mintegy 7 százalékkal nőtt 2022-ben, amely részben azzal magyarázható, hogy rengetegen a környező országokba, például a lengyelekhez, csehekhez, németekhez viszik az üzletüket – hazánkat elsősorban a nyelvi nehézségek miatt kerülik el. A Qubit szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy többségében ukrán nők nyitottak új vállalkozásokat, vállalati egységeket, és kezdtek üzletfejlesztésbe ezekben az államokban, hiszen a 18–60 év közötti férfiak a hadiállapot miatt csak engedéllyel hagyhatják el Ukrajna területét, és a legtöbben inkább katonának állnak.  

A cikk kiemeli, a 2023. júniusi adatok alapján több mint 8 millió ukrán él más országban. A legtöbben 

• Lengyelországban (22 százalék), 
• Németországban (14,6) és 
• az Egyesült Államokban (11), bár sokan találtak menedéket 
• Csehországban (7,9), 
• Olaszországban (5), 
• Kanadában (4,9), 
• Spanyországban (3,4) és 
• Izraelben is (2,75). 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) úgy számolja, hogy több mint egymillió ukrán menekült érkezett hozzánk 2022 februárja óta, közülük azonban mindössze 35-36 ezren folyamodtak menedékes státuszért, részben a már említett nyelvi korlátok miatt. 

Munkaerő szempontjából a legjobban tehát a lengyelek jártak, akiknél az elmúlt évben kilenc hónap alatt 14 ezer vállalkozást alapítottak ukrán menekültek, a legtöbbet az építőiparban, a logisztika és raktározás terén, továbbá az IT-ben. A Deloitte már korábban is arról értekezett, hogy 

A Qubit megjegyzi, az ukránok és a lengyelek közötti együttműködése nem új keletű, a Polish-Ukrainian Startup Bridge nevű kezdeményezést például már öt éve, 2018-ban hozták létre. 

Ám ahogy azt a Világgazdaság is megírta, Ukrajnának égető szüksége van arra, hogy hazatérjenek a külföldre menekültek, főleg a nők – méghozzá minél hamarabb. Az ukrán gazdaság talpra állításához 4,5 millió dolgozó és vállalkozó hiányzik, ezért egyre valószínűbb, hogy az elhúzódó harcok miatt ők más országokban futnak be sikeres karriert. A lengyel gazdaságnak pedig akár 0,4 százalékos GDP-növekedést eredményezhet a jelenlétük. 

A lengyel statisztikai hivatal (GUS) kedden azt közölte, hogy júniusban a munkanélküliségi ráta 5 százalékra süllyedt a májusi 5,1 százalékról. A júniusi 5 százaléknál alacsonyabb munkanélküliséget utoljára tavaly júliusban mértek, akkor ez a szám 4,9 volt. Tavaly júniusban ugyancsak 4,9 százalékot tett ki a munkanélküliség, egy éven belül a ráta tehát 4,9 és 5,5 százalék között mozgott. A regisztrált munkanélküliek száma 18,8 ezerrel 783 ezer 500-ra süllyedt az elmúlt hónapban.