Az egy évvel korábbinál nagyjából ötezerrel kevesebben, közel 106 ezren jelentkeztek valamelyik szeptemberben induló felsőoktatási képzésre, egy hét múlva kiderülnek a ponthatárok is. A legnépszerűbb egyetem továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az alapképzések közül a legtöbben első helyen gazdálkodási menedzsment szakra kerülnének be.
A jelentkezők többsége az idén is állami ösztöndíjas alapképzésben tanulna tovább. A népszerű képzési területek listáját a gazdaságtudományok, a műszaki és a pedagógusképzés területek vezetik az Oktatási Hivatal adatai szerint. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők többsége az idén vagy az elmúlt egy-két évben érettségizett, és valamely nagy tudományegyetemet választotta első helyen. A legrégebben érettségiző 1960-ban maturált, vagyis 75 évesen jelentkezett a felsőoktatásba.
A legnépszerűbb intézmények közül az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem mindegyikének képzéseire ötezernél több első helyes jelentkezés érkezett.
Az összes jelentkezővel számolva a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara a legnépszerűbb, több mint 4200 első helyes jelentkezővel. Bő kétezren választották első helyen az ELTE Bölcsészettudományi Kar, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar képzéseit.
Az osztatlan mesterképzések között a jogász, a tanár és az általános orvos szakokon volt kétezernél több első helyes jelentkező. A legnépszerűbb szakok között van a fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész, államtudományi és építészmérnöki szak is, a művészeti képzések közül a színművész- és a grafikusművész-képzés is benne van az első tízben.
A felvételizők 56 százaléka nő, 44 százaléka férfi. Legnagyobb arányban 20-23 évesek szeretnének továbbtanulni. A diákok negyede 24-29, minden ötödik hallgató 18-19 éves. A felsőoktatásba jelentkezők 16 százaléka harmincéves vagy annál idősebb, és kevesebb mint 1 százalékuk még be sem töltötte a 18. életévét.
A felvételizők 2 százaléka külföldről kerülne be valamelyik magyarországi egyetemre vagy főiskolára. Többségük a szomszédos országokból töltötte ki a felvételi lapot. Ausztriából 769, Szlovákiából 627, Romániából 595 diák jelentkezett a magyar felsőoktatásba.
Ahogy arról lapunk is írt: csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga. Csak tavaly 11 708-an voltak azok, akik a bizonyítvány hiányában nem jutottak hozzá az oklevélhez. Ugyanez a szám 2015-ben „csak” 9354 volt, egy évvel korábban 8500.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.