Aki nem versenyképes, az kihullik

Az látható, hogy radikálisan a hatékonyságnövelés felé mennek el a cégek a profitjuk csökkenése miatt, és ezért lépnek a digitalizáció irányába – mondta el Esőssy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. Erre szükség is van, mert az EU-s pénz ellustítja a cégeket, akiknek javítaniuk kell a versenyképességüket. 3-5 év múlva nem a munkaerőhiány, hanem a digitalizáció miatt felszabaduló munkaerő kezelése jelenthet majd kihívást.

Gablini Gábor, a Gablini cégcsoport vezetője szerint a szolgáltatás területe nagyon jó hőmérője a gazdaság állapotának, világgazdasági válságkor látványosan bezuhant az autókereskedelmi szektor, 2014-től pedig szintén látványosan indult meg a fejlődés. Gablini úgy véli, a szolgáltatásban elengedhetetlen az áremelés. A digitalizációt a hatékonyságnövelés fontos elemének tartja, ugyanis ma az információs térből szerzik meg az információkat a vásárlók, bár nem lehet kiváltani a személyes kapcsolatot, hiszen az autót élőben is ki kell próbálni.

Érzik a bérnyomást a cégek

Zsuga János, az MVM vezérigazgatója kiemelte, az MVM a legtöbb magyar vállalkozásnak munkát adó cég, így ők is érzékelik a bérnyomást, amin keresztül egyértelműen látszik, hogy beindult a gazdaság. A bérnyomás jelentette kihívást egy három éves bérmegállapodással igyekeznek enyhíteni az MVM-nél, melynek keretében tavaly 10, idén 9, jövőre pedig 8 százalékkal emelkednek a dolgozók bére.

Zsuga szerint ennek munkahelymegtartó hatása van, de a bérfejlesztés költségeit valamilyen módon ki is kell gazdálkodni, amit hatékonysági javulással kell elérniük. A vezérigazgató szerint az energetikai szektoron különösen érződik, hogy kiváló szakemberek hagyták el a területet.

Pótlásuk kihívást jelent, mert rendkívüli módon felgyorsult a világ, a képzés csak időeltolódással tud reagálni a piaci igényekre.

Gablini Gábor úgy véli, az autójavító területen is hatalmas az igény a megújulás, képzés és tanulás felé – aki erre nem képes, az szerinte kiszorul erről a területről. A magyar bérstruktúra pedig már Kelet-Európában sem versenyképes, a bérmegállapodásnál ezért jóval nagyobb lépésekre van szükség, Gablini különösen a nettó bérpozíció javításában látja a megoldás kulcsát.

Esőssy Zsombor szemléletes példával erősítette meg a korábban elhangzottakat. A MAPI vezérigazgatója szerint az elmúlt években átpozícionálta magát Magyarország a bérek tekintetében az elmúlt években: olyannyira növekedtek a bérek, hogy volt olyan ügyfelük, aki hazánk helyett Hollandiába vitte a termelést. Esőssy egyébként azt mondja,

1000-2000 főt foglalkoztató multis munkahelyteremtésre nem igazán számíthatunk már hazánkban, jellemzően 100-200 főt érintő projektek várhatóak Esőssy szerint.

Bojár Gábor, a Graphisoft Park elnökének meglátása szerint óriási lehetőséget hagyott ki Magyarország azzal, hogy a tekintélyes, hagyományos matematikai kultúránkat hagytuk elsorvadni, hiszen a digitalizáció miatt nagy szükség van informatikusokra. A képzés minősége azonban romlik, mert az oktatásba való beruházást elhalasztotta az ország.

Zsuga János szerint mindkét fél, a piac és az oktatás is hibás a kialakult helyzet miatt: felgyorsult világunkban az ipar sem tudja megfogalmazni, mit kíván, az oktatás pedig ennél fogva még később tud reagálni ezekre az igényekre.

Kis magyar piac vs. nemzetközi exportpiac

Bojár Gábor szerint az informatikai szektor térnyerése nyomán egy globális magyar piac van, nincs kis magyar piac, így nagyban kell gondolkodniuk a hazai vállalatoknak. Essősy Zsombor szerint is egyértelműen a nemzetközi piac felé kell törekedniük a hazai vállalatoknak. A MAPI vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli, jelenleg túl sok hazai kis cég van, a gyenge, nem versenyképes kkv-knak ki kell esniük, ez a szektor 50 százaléka is lehet Essősy szerint.

Nem helyi, hanem tudás alapú piacban hisz ellenben Gablini Gábor, aki szerint a kompetenciák hiánya az igazán nagy probléma. Ezt kell helyretenni, a szakképzési rendszert pedig nem toldozni-foltozni kell, hanem alapvető változásra van szükség az új kompetenciák fényében.

Ha ma hozunk döntést, akkor is legalább még 10-15 év, mire az új kompetenciákkal rendelkező generáció kikerül a piacra – figyelmeztet Gablini.

Zsuga János szerint, ha van igazán nemzetközi szektor, akkor az az energetika. Az MVM vezérigazgatója a magyar és globális fókusz helyett köztes megoldást javasol: terjeszkedni kell a nemzetközi piacon, de ezzel párhuzamosan speciális magyar megoldásokra is szükség van, ez pedig egy nehéz helyzetet, kihívást jelent az energetika számára.