A Huawei szerint nem jelentenek biztonsági fenyegetést

Andrus Ansip uniós biztos pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Értesülések szerint Peking arra kötelezi az ország technológiai cégeit, hogy működjenek együtt a hírszerző szolgálatokkal, kapcsolják velük össze rendszereiket, eszközeikbe olyan alkatrészeket építsenek be, amelyek adatokat szolgáltathatnak számukra.

A Huawei visszautasítja a vádakat

A Huawei Technologies közleményében leszögezte: a HT a vállalat és munkavállalói nevében kategorikusan visszautasítja azon állításokat, amelyek szerint a Huawei biztonsági fenyegetést jelentene. A vállalat nyitott a párbeszédre Andrus Ansip biztossal, és folytatni kívánja az Európai Bizottsággal régóta fennálló együttműködését.

Gecse Mariann, a HT Hungary kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója a közleményben hangsúlyozta: kategorikusan visszautasítják, hogy a vállalat tevékenysége és eszközei bármely országra nézve nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Se az Amerikai Egyesült Államok kormánya, se a kanadai hatóságok, illetve egyetlen más ország kormánya sem tud felmutatni olyan bizonyítékot, amelyek az elmúlt napokban a Huawei-jel szemben a nemzetközi sajtón keresztül közzétett vádakat igazolnák – tette hozzá.

A Huawei Technologies 100 százalékban magánszemélyek tulajdonában álló vállalat, amelyet egyetlen kormány sem kért fel, és nem is kötelezhet információszerzésre. A társaság nem végzett, és nem is fog végezni ilyen tevékenységet – közölte az igazgató.

Hozzátette: a Huawei álláspontja szerint a kiberbiztonság globális technológiai kérdés, amelyet nem átpolitizálva, hanem tényszerűen kell kezelni. A HT a kiberbiztonságot – amely a nemzetbiztonság része – mindig is elsődleges prioritású ügyként kezelte, összes munkavállalójának 1,6 százaléka teljes munkaidőben kiberbiztonsággal foglalkozik, a cég globális K+F kiadásainak pedig mintegy 5 százalékát fordítja erre a célra.

A Huawei emellett az elmúlt években proaktívan vett részt számos, a kiberbiztonság területén működő nemzetközi szervezetben, csakúgy mint az európai uniós hálózati és információs biztonsági ügynökség, az ENISA munkájában.

A Huawei álláspontja szerint egy gyártó kizárása semmit sem segít abban, hogy az iparág hatékonyabban azonosítsa és számolja fel a mindenkori biztonságot fenyegető veszélyeket.

A kiberbiztonsági kérdések megoldásának vagyunk a részesei, és nem a problémáknak

– tette hozzá Gecse Mariann.

Pénteki értesülések szerint Japán betiltaná az állami beszerzéseket a kínai Huawei Technologies Co Ltd és a ZTE Corp kínai távközlési berendezésgyártó vállalatoktól a hírszerzési tevékenység és a kibertámadások megnehezítése érdekében.

Washington már betiltotta a Huawei berendezéseinek állami beszerzését, és nemrégiben Ausztrália és Új-Zéland is kizárta a kínai vállalatot az 5G mobil távközlési tenderből. Washington és szövetségesei a kínai technológiai cégek szoros állami kapcsolatait kifogásolják, azzal gyanúsítva a cégeket, hogy Peking kémkedésre tudja felhasználni berendezéseiket.

Az amerikai hatóságok kérésére Kanadában hétfőn tartóztatták le a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A Huawei azt közölte, nem tud róla, hogy Meng bűncselekményt követett volna el.

Csalással vádolják a Huawei letartóztatott igazgatóját

Az Egyesült Államok ügyészsége csalással vádolja az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatott Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, amiért a gyanú szerint kijátszotta az Irán ellen bevezetett amerikai és európai uniós szankciókat – közölte a kanadai vádhatóság a 46 éves kínai menedzser vancouveri meghallgatásán pénteken.

Az amerikai hatóságok szerint Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül üzletelt 2009 és 2014 között Iránnal, s így megsértette a Washington, illetve Brüsszel által elrendelt szankciókat. A vádirat szerint a Huawei elkendőzte kapcsolatait a szóban forgó vállalattal. Az Egyesült Államok a menedzser kiadatását követeli. A vádakat eddig nem tették közzé, mivel a hatóságok információs zárlatot rendeltek el, amelyet időközben azonban feloldottak.