Közömbössé válhat osztalékkérdésben a Magyar Telekom menedzsmentje

Érdekütközést idézhetnek elő a Magyar Telekom felső vezetői számára kidolgozott ösztönzőprogramok – mondta a Világgazdaságnak Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója. A tőzsdei társaság éves jelentésében is ismertetett, egyéni érdekeltséget erősítő premizálási technikák ugyanis elsősorban nem a Magyar Telekom, hanem anyavállalata, a Deutsche Telekom (DT) részvényeinek erősödésében teszik érdekeltté a menedzsment tagjait.

Gyurcsik Attila szerint ez oda vezethet, hogy

közömbössé válhatnak a vállalati csúcsvezetők a Magyar Telekom által fizetett osztalék mértéke iránt.

Miközben a társaság kisebbségi részvényesei évek óta harcolnak egy számonkérhető osztalékpolitika elfogadásáért, illetve a Magyar Telekom eredményeivel arányos nyereség-visszaosztás kivívásáért, addig az ő érdekeiket is képviselni hivatott legfelső operatív vezetés tagjait abszolút hidegen hagyhatja a kérdés, mivel a részvényvásárlási program során Deutsche Telekom-részvényeket kapnak, tehát csupán a német papírok után járó osztalék mértékét érzik a zsebükön. Elemzők úgy vélik, a Magyar Telekom kurzusa főként az elvárhatónál évek óta alacsonyabb osztalék miatt topog egy helyben.

Való igaz, hogy a felső vezetők számára indított, úgynevezett kiegészített részvényvásárlási program – amelyben a vezérigazgató kivételével nem kötelező a részvétel – résztvevőinek az éves bruttó prémiumuk minimum 10 százalékát DT-részvényekbe kell fektetniük, ám ezt akár prémiumuk 33,3 százalé­káig is emelhetik.

A részvényeket legalább négy évig kell tartaniuk, és a lejáratukat követően további részvényeket kapnak ingyen. A program évenként indul, de csak akkor, ha a DT-csoport free cash flow célkitűzése az előző évben teljesült.

Hasonló a hosszútávú ösztönzési program (LTI) is, amelyben virtuális DT-részvényeket kap a cég mintegy 60 felső vezetője. Ennek a programnak is négy év a futamideje, ezalatt az osztalékfizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Végül a harmadik program, az ismétlődő teljesítményösztönző (RPI) elnevezésű bónusz kulcsmutatója is egy csoportszintű mérőszám (jelenleg az EBITDA), amelynek túlteljesítése esetén jár a külön prémium.

Gyurcsik Attila kiemelte: a DT leány­vállalatait érintő alacsony osztalékfizetési hajlandóság nem csak a Magyar Telekom esetében látványos, hasonló törekvéseket lehetett érzékelni a DT horvát és görög leá­nyainál is. Déli szomszédunkban azonban a kisebbségi részvényesek sikeres perindítással húzták keresztül az anyacég számításait, míg a hellén társaságban a görög állam megtartott egy kisebb részesedést, ami védelmet nyújtott a lakossági és intézményi befektetőknek.

A befektetési szakember észrevételével kapcsolatban e-mailben kerestük pénteken a Magyar Telekom sajtóosztályát, ahonnan lapzártáig nem érkezett válasz.

Magyarország vezető távközlési szolgáltatója egyébként tavalyi nyeresége után részvényenként mindössze 20 forint osztalékot fizetett – korábban 27 forintot helyeztek kilátásba.

A társaság ugyanakkor jú­niusban saját részvényei aukciós visszavásárlására 5,2 milliárd forintot költött, ami elemzők szerint részvényenként ötforintnyi nyereség-visszaosztással egyenértékű.