Infrastruktúra nélkül nincs 5G

Sorra készülnek el az 5G-s fejlesztések, a mobiltelefon-piacot már elárasztották az 5G-képes készülékek.

Az ötödik generációs mobiltechnológiához kapcsolódó fejlesztésekre hatalmas erőforrásokat mozgósítanak a világ döntéshozói, az Európai Unió a következő hat évben 1,8 milliárd eurót szán erre a területre – persze nem áldoznának rá ekkora összegeket, ha nem járna jelentős gazdasági haszonnal. Az előzetes számítások szerint például Magyarországon az 5G hosszú távon 826 milliárd forinttal járulhat hozzá a gazdasághoz. A magyar távközlési piac mindhárom meghatározó szereplőjénél az idei fejlesztési tervek középpontjában az 5G áll. Az új technológia terjedéséhez azonban szükség van megfelelő mennyiségű 5G-képes frekvenciára is – ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) árverésein már megszerezték.

Az alacsonyabb, 700–900 megahertzes tartomány a nagyobb területi lefedettség kiépítését teszi lehetővé kevesebb bázisállomással, míg a magasabb frekvenciasávokban kisebb területen, de bázisállomásonként nagyobb kapacitás érhető el. A frekvenciahasználathoz korábban a hatóság előírta, hogy melyik frekvenciatartományban milyen technológiát (2G, 3G, 4G) kell nyújtania egy szolgáltatónak. Ez a szabályozás módosult, a frekvenciahasználat technológiasemlegessé vált, ezért a Telenor is a stratégiája szerint elosztva, egy adott technológiát akár több frekvencián is nyújt egyidejűleg a Hipernet hálózaton

– mondta a Világgazdaságnak Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese.

A frekvenciagazdálkodást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság négyéves stratégiákban határozza meg. A tavaly decemberben megjelent, a 2021–2025-ös időszakra szóló rádióspektrum-stratégiának hangsúlyos eleme az 5G-technológia. A stratégia a Világgazdasági Fórum (WEF) adatait hangsúlyozza, amelyek szerint egy adott ország versenyképessége korrelál információs és kommunikációs technológiai (IKT) fejlettségével. A legkiemelkedőbb globális versenyképességi mutatókkal rendelkező országok egyúttal az IKT fejlettségében is jól állnak, és a digitálisan fejlettebb országok általában versenyképesebbek is. Fontos, hogy a felelős spektrumgazdálkodás révén a frekvencia elérhetősége ne legyen szűk keresztmetszet a digitális ökoszisztéma fejlődése szempontjából – áll a stratégiában.

Legutóbb idén januárban tartott árverést az NMHH, ennek során 150,2 milliárd forint értékben keltek el mobilfrekvenciák.