Az elmúlt években folyamatosan nőtt a kibertérből érkező fenyegetések száma, és egyre változatosabb trükköket vetettek be a hackerek, a Covid–19-járvány miatt felgyorsult digitalizáció pedig csak még inkább felpörgette a kiberbűnözők aktivitását.
Az idei évben is súlyos támadásokkal kell számolniuk mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak és az intézményeknek, így célszerű minél jobban feltérképezni és megismerni ezeket a kockázatokat.
A G Data szakértői szerint egyelőre nem szabadulunk meg az olyan adathalász támadásoktól, amelyekben a koronavírus elleni oltásra ígérnek regisztrációt, így véve rá az embereket arra, hogy rákattintsanak az üzenetben megadott linkre. A csaló weboldalon ezután megpróbálják elérni, hogy a felhasználók különböző – a felület megtekintéséhez állítólag szükséges – kiegészítőket telepítsenek, azonban a számítógépre csak zsarolóvírus vagy kriptovalutákat bányászó kiegészítő kerül.
A zsarolóvírusok az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelentettek. A közelmúltban az Egyesült Államok keleti partvidékének mintegy felét ellátó üzemanyag-hálózatot működtető Colonial Pipeline elleni sikeres támadás is jól érzékeltette, hogy mekkora a kockázata ezeknek az incidenseknek. Ebben az évben arra lehet számítani a G Data szakértői szerint, hogy
a zsarolóvírusok küldői várhatóan emelik a váltságdíjat, ha arra utaló jeleket érzékelnek, hogy a megfertőzött felhasználó jó anyagi háttérrel rendelkezik.
Ilyen lehet, ha a felhasználó Apple termékeket használ vagy kriptovaluta-pénztárcával rendelkezik a számítógépén.
Egyre veszélyeztetettebb támadási felület az IoT, vagyis az internetre kapcsolt tárgyak hálózata, amely az előrejelzések szerint 2025-re 75 milliárd okoseszközből – például televízió vagy biztonsági kamera – áll majd, ami a 2019-es szinthez képest háromszoros növekedés lesz.
A nem megfelelően beállított, gyári jelszót használó készülékeken keresztül a bűnözők a helyi hálózatokba is bejuthatnak.
A közösségi média általánossá vált használata és az ennek nyomában megjelenő hirdetések miatt arra lehet számítani, hogy egyre gyakrabban érkezik hír rosszindulatú reklámokról, amelyeket ezeken a platformokon helyeznek el. Megtörtént, hogy egy hamis hirdetés gyorséttermi kupont kínált, amelyet le kellett tölteni a számítógépre. A letöltők azonban egy kártevőt kaptak a kupon helyett, ami azután megfertőzte a számítógépüket.
A közösségi oldalak nehezen tudják kiszűrni a hamis hirdetéseket, ezért az egyes reklámok hitelességét a felhasználóknak kell megítélniük.
Nem számítanak új kockázati tényezőknek a nulladik napi fenyegetettségek. Ezek olyan szoftverhibák, amelyeket a támadók hamarabb fedeznek fel, mint a gyártó, és azonnal, még a javításuk előtt kihasználják őket. A probléma még azután is fennáll, hogy az adott hibát javították, és kiadták a frissítést, hiszen sokan nem vagy csak késve frissítik a rendszereket. Az ilyen fenyegetések ellen a mesterséges intelligenciát (MI) is használó, öntanuló vírusvédelmi rendszerekkel és a frissítések, javítócsomagok telepítésével védekezhetünk a G Data elemzése szerint. Az IT-biztonsági cég szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy az MI nem csak a védekezésben vethető be, a kiberbűnözők is élnek ezzel az eszközzel.
A mesterséges intelligencia segítségével ma már olyan valósághű videofelvételek készíthetők, amelyek képesek tömegeket is megtéveszteni. A deepfake videókat hamis hirdetésekre vagy akár emberek lejáratására is lehet használni, így a hírek több forrásból való ellenőrzése a jövőben még fontosabbá válik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.