Kitört a digitális videotéka-aranyláz. A médiaipari cégek előtt a napnál is világosabb, hogy a streamingpiac úgy ontja a profitot, akár a mesebeli pénzt termő fák az aranytallérokat. Jellemző, hogy csak Nagy-Britanniában tavaly 3,1 milliárd fontot (több mint 1400 milliárd forint) költöttek az emberek a különféle online videotékákra. Bő negyedével többet, mint egy évvel korábban.
A koronavírus-járvány tehát láthatóan rászoktatta a tömegeket az otthoni filmezésre. A mozi nagy vászna önmagában már nemigen vonzó, pláne úgy, hogy egy jegy majdnem annyiba kerül, mint egy egész hónapos streaming-előfizetés. A filmszínházban ráadásul mindezért cserébe még egy rakás vadidegen embert is el kell viselni, aki, ha épp nem vagyunk szerencsések, a hangos csemetéjét vagy a mobilját is magával hozza, és a kütyüt végig nyomkodja a film alatt. S már a maszk viselése sem kötelező…
A felhasználói oldalról persze annyi hátránya van a nagy streamingfelfutásnak, hogy egyre több előfizetős „videotéka-csatorna” között oszlanak meg a tartalmak. A videótárak hajnalán szinte minden elérhető volt az egyeduralomra törő Netflixen, az ágazat úttörőjénél – legalábbis Amerikában. Ott voltak a nagy stúdiók alkotásai is, így a Netflixen akár Warner- vagy Disney-filmeket is lehetett nézni szép számban.
Ám amikor az ágazat többi szereplője számára is nyilvánvalóvá vált, hogy micsoda óriási üzlet egy videótárat működtetni, minden nagyobb játékos elkezdte házon belül összehozni a saját megoldását. Jött az Amazon Prime, a Paramount+, megújult a Hulu, elindult az Apple TV+ vagy az NBC-hez tartozó Peacock. A sort pedig még hosszan lehetne folytatni. De nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is felpörgött a videótár-őrület – különösen 2020 tavaszán-nyarán, a lezárások kezdetét követően.
Nálunk még nem ennyire vészes a helyzet. Jelenleg két igazán erős szereplő van Magyarországon: a Netflix és az HBO Max. Ez utóbbi a korábban évekig működött Go helyét vette át most márciusban. A váltásra pedig nagy szükség is volt, mert az HBO Go rendre akadozott. Néha a kiválasztott filmet elég volt egy pillanatra leállítani ahhoz, hogy a szoftver megadja magát. A technikai hátteret azonban rendbe hozták: a Maxnek nemcsak szebb menüje van, de most már a lejátszások is gond nélkül mennek. Ugyan az HBO-nál nincs az a nagy tartalomcunami, mint a Netflixen, ahol szinte minden héten töméntelen új produkció jelenik meg a kínálatban, viszont komoly fegyvertény az előbbi esetében, hogy a Warner stúdió alkotásai exkluzívan jönnek hozzájuk, méghozzá mindössze 45 nappal a mozis premier után. Ez azoknak különösen jó hír, akiket érdekelnek az új Harry Potter-filmek vagy a különféle DC-s szuperhős-produkciók. Az HBO-nak ráadásul saját gyártású magyar tartalmai is vannak: a napokban jelent meg náluk például a Kádár-korszakról szóló alkotás, A besúgó.
Viszont a piac urai hamarosan kapnak egy hatalmas kihívót: június 14-én ugyanis hozzánk is megérkezik a Disney+ kínálata. Az „egeres” cég szolgáltatása pedig tömve lesz olyan tartalmakkal, amelyek jellemzően érdekelni szokták a hazai közönséget. Az elsőrangú animációs Disney- és Pixar-filmek mellett a Marvel képregény-feldolgozásai, a National Geographic látványos ismeretterjesztői és a Fox stúdió régi produkciói is elérhetők lesznek a Disney+-on, akárcsak a különféle Csillagok háborúja mozik és sorozatok. Ez utóbbiak közül például a The Mandalorian, amelyet eddig csak illegális letöltések révén láthatott itthon egy szűk közönség.
Ilyen tartalom mellett nem túlzás tehát azt jósolni, hogy a Disney+ ezen a nyáron alaposan felboríthatja a hazai streamingpiacot. Persze sok múlik azon is, hogy mennyi tartalmat szinkronizálnak le. Mert hiába lesz mondjuk Balu kapitány vagy Kacsamesék a tárban, a magyar családokat ez aligha érdekli majd feliratosan, ahogyan a komolyabb filmek is jobban mennek nálunk szinkronnal.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.