A világ élvonalában Magyarország a szektorban, ahol forradalmi változások következnek

A Vodafone-eladás óta többször kerültek szóba a bázisállomások, mint korábban bármikor. Tisztázzuk: a tranzakciót követően hogyan változtak meg a tulajdoni viszonyok?

Röviden visszalépnék még egyet. A Vantage Towers 2020 novemberében jött létre, mi a Vodafone Magyarország Zrt.-ből váltunk ki, és a kiválás során hozzánk került a passzív infrastruktúra, azaz az összes bázisállomás, leegyszerűsítve a tetején lévő aktív sugárzó antenna és a frekvencia kivételével, az maradt ugyanis a Vodafone-nál. Ugyanez történt egyébként nagyjából majdnem minden európai országban, ahol a Vodafone jelen volt, a többi között Németországban, Portugáliában, Írországban, Csehországban és Romániában is. Mindez azért fontos, mert így, hogy két és fél évvel ezelőtt kiváltunk a Vodafone Magyarországból, cégjogi értelemben nem érintett bennünket, amikor a Vodafone csoport értékesítette a 4iG-nek. Abból a szempontból viszont számunkra is fontos mindez, hogy a Vodafone Magyarország a legfőbb partnerünk, mi szolgáltatjuk a passzív hálózatát – de természetesen más infokommunikációs cégekkel is dolgozunk, együttműködünk.

Milyen a kapcsolatuk a 4iG-vel?

A 4iG csoporttal már korábbra datálódik a kapcsolatunk, hiszen az ő tulajdonukban lévő Digi, Invitech és az Antenna Hungária is ügyfelünk 2020 óta. Én nagyon pozitívan látom, jónak ítélem a kapcsolatunkat, és bízom benne, hogy a 4iG is látja a jelentős hozzáadott értékünket. A mi fő feladatunk, hogy támogassuk a terveiket, fejlesztéseiket, elképzeléseiket, amelyek lehet, hogy némileg mások, mint a Vodafone-nak voltak, vagy a hangsúlyok máshol lesznek, mint eddig, de ez jó, ez természetes.

Sikeres az üzleti modell, osztozkodnak a mobilszolgáltatók

Ennyi idő távlatából meg lehet ítélni, hogy a kiválás beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?

Az infrastruktúrát azért érdemes külön kezelni, mert teljesen más pénzügyi attribútumokkal rendelkezik, mint a mobilszolgáltatás. A mobilszolgáltatóknak a frekvenciára és az aktív eszközökre való költése és beruházása jelentősen és folyamatosan nő. A passzív infrastruktúra viszont egy olyan pont, ahol lehet észszerűsíteni a kiadásokat, hiszen miért ne osztozhatna egy bázisállomáson több mobilszolgáltató, illetve más gazdasági szereplő, elosztva ezzel az építési és fenntartási költségeket.

Terveznek új bázisállomásokat építeni, esetleg meglévőket vásárolni?

Elsősorban új bázisállomásokat létesítünk, majd üzemeltetünk a mobilszolgáltatók igényeinek megfelelően. Jelenleg zajlik a 4G-lefedettség befejezése, mondhatni, tökéletesítése, de már folyamatban van az 5G telepítése is, ami részben új állomásokat, részben a meglévő eszközök modernizációját igényli. Ha pedig netán van lehetőség inorganikusan bővülni, azt mindig megnézzük, mérlegeljük. 

Mi a helyzet a privát hálózatokkal?

Európában két modell létezik. Németországban például ipari és egyéb vállalatok megkapják az ehhez szükséges frekvenciát, és kiépítik a saját hálózatukat, Magyarországon viszont a frekvenciák kizárólag a mobilszolgáltatóké, és ők létesítenek privát hálózatokat a saját ügyfeleiknek. Ezeknek a kiépítésében nekünk is van szerepünk. 

Prémiumot fizetnek a szolgáltatónak a zöldenergiáért

A bázisállomásoknak jelentős az energiafelhasználásuk, hogyan érintik a céget a háború kitörését követően elszabadult árak?

Tréfásan azt szoktam mondani, hogy korábban alig ismertem az energetikusunkat, ma pedig lassan a menedzsment tagja, és szinte minden döntéshozatalban igen komoly szerepe van. A bázisállomásokon egyébként nem mi vagyunk a nagy energiafelhasználók, hanem az ügyfeleink, de természetesen ez így is lényeges kérdés, hiszen mi látjuk el őket árammal, energiával. Büszkék vagyunk arra, hogy indulásunk óta zöldárammal üzemeltetjük valamennyi bázisállomásunkat, ugyanis a szolgáltatónak prémiumot fizetünk, amiért cserébe garantálja, hogy az általa megtermelt zöldenergiával látja el a létesítményeket. Elkezdtünk napelemeket telepíteni, amivel helyszíntől és típustól függően az éves áramfelhasználás 10–30 százalékát meg tudjuk termelni.

A szakemberhiánnyal meg kell küzdeniük?

Hiánynak nem nevezném, mert sok tehetség keresi a kihívásokat és az új lehetőségeket, de az biztos, hogy a lehető legjobb szakembereket kell bevonzani. Én azt szeretem, ha nálam okosabb emberek vesznek körül. Igyekszünk minél több egyetemi együttműködésben részt venni és projektet elindítani, hogy a minket érintő szakirányokat már a felsőoktatásban megismerjék, és ha lehet, megkedveljék, izgalmasnak találják a hallgatók, és természetesen gyakornoki programunk is van. A fiataloknak jobbnál jobb kreatív ötleteik vannak. Nemrég például New Yorkban elkezdtek úgynevezett kislefedő 5G-antennákat telepíteni, de mivel a lakosság tiltakozott az utcasarkokra szerelt csúnya vas- vagy betonoszlopok ellen, hamar leállították a munkát. Jöttek a fiatalok, a kreativitás, és amikor az áttervezés után interaktív videóoszlopok, szökőkutak, biciklitárolók, padok képében jelentek meg az antennák, már teljesen más volt a fogadtatás.

Ebben a szektorban aligha az idei célokról érdemes kérdezni: hosszú távon mik a tervek?

Valóban, mivel a mobilszolgáltatók is 15 plusz 5 éves periódusokban pályáznak frekvenciákra, nekünk is hosszú távon kell gondolkoznunk. Azt szeretem ebben az iparágban, hogy könnyen lehet valaki utolsóból első, és ez fordítva is igaz persze. Izgalmas időszakban vagyunk, hiszen óriási változáson megy keresztül az infokommunikációs piac, van egy konszolidáció Magyarországon, ami álláspontom szerint élénkíti a versenyt. A másik oldalon ezzel párhuzamosan van egy óriási technológiai fejlődés, nekünk pedig modernizációban, hálózatfejlesztésben és új bázisállomások létesítésében is ki kell elégítenünk a mobilszolgáltatók és más ügyfeleink igényeit.

A magyar piacnak két-három szereplőre van szüksége

Tehát a konszolidáció élénkíti a versenyt? Több területen is akad vita azzal kapcsolatban, hogy a kevesebb szereplő milyen változásokat eredményezhet.

A telekommunikációban ma már hatalmas erőforrásokra van szükség. Léteznek befektetési időszakok, mint például amikor frekvenciát kell vásárolni, vagy mint a mi esetünkben, új bázisállomások építésére van szükség. Ez óriási invesztíciót igényel, és ehhez megfelelő méretgazdaságosság is kell, hogy hatékonyan működhessen, és az ügyfelek is profitáljanak ebből.

más esetben, ha túlságosan elaprózódik, a cégek nem tudnak megfelelő hatékonysággal beruházni, működni és az ügyfeleiket kiszolgálni.

Hogyan teljesít Magyarország európai összehasonlításban?

Ez sok mindennek köszönhető, például, hogy folyamatosan fejlesztenek a piaci szereplők, a hatóság jó időben osztja ki az új vagy használati cél szempontjából újragondolt frekvenciákat, és az üzembiztonság is kiemelkedő. Mindig akad panasz, hogy egy-egy szakaszon van úgynevezett fehér folt, vagyis nincs vagy megszakad a lefedettség, de ezek ma már általában nagyon kis területek, ellentétben más európai országokkal. Folyamatosan fejleszteni kell annak érdekében, hogy az élvonalban is maradjunk, hiszen ezek a hálózatok jelentősen hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez és a növekedéshez. 

A beruházások is befolyásolják a tornyok építését? Nehéz elképzelni, hogy ne lenne szükség a bővítésre például Debrecenben, ahová érkezik a BMW és az akkumulátorgyárak.

Mindenképpen. Ilyen esetekben a beruházó kommunikál a mobilszolgáltatóval, az pedig jelzi nekünk, hogy itt és itt szeretne új bázisállomást vagy privát hálózatot létesíteni – a folyamat a legjobb esetben három hónap alatt zárul, de komplikált helyzetben akár egy-másfél évig is eltarthat. Szerencsére a Magyarországra érkező beruházóknak is köszönhetően bőven van munkánk a következő évekre.