Egyre elterjedtebbek az álhírek (is) a klímaválság tudatosulása, valamint az orosz–ukrán háború óta, és ez nem csupán a hamis, ellenőrizetlen információkat jelenti, az álhír fogalma alá tartoznak a szándékosan hamisított, manipulált tartalmak is, amelyekből szintén több van. A szándékosan gerjesztett álhírek fogalma alá képek, szövegek és videók tartoznak, amelyeket botokon vagy hamis fiókokon keresztül küldenek ki, és egyértelműen a társadalmi kohézió megbontása a céljuk.
Ami a fake news szűrését illeti, tavaly év vége felé a Twitter látványosan lazított a szűrési irányelveken, a cég közlése szerint már nem tiltja le véglegesen azokat a felhasználókat, akik a koronavírussal kapcsolatban álhíreket terjesztenek. A török versenyhatóság szintén tavaly lépett fel szigorúbban a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető Meta ellen. A török versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Meta erőfölényben volt a közösségimédia-szolgáltatások és az online videóhirdetések területén. Ha az erőfölényt összeolvassuk azzal, hogy a Facebook vásárolt tartalommal igyekszik feltornázni a látogatottságát, és ebben az egyszer már leszerepelt BuzzFeed médiagyártóra támaszkodik, könnyen következhet az is, hogy egyre több ellenőrizetlen tartalom kerül a közösségi médiába, és terjed onnan tovább.
A mesterséges intelligencia viszont nem csupán az álhírek gyártására, hanem azok felismerésére, szűrésére is használható.
Németországban például a Forschungszentrum Informatik (FZI) számítástechnikai kutatóközpont ezzel a céllal indította el a DeFaktS projektet a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával. A DeFaktS a „dezinformációs kampányok megszüntetése tényezők és stíluseszközök feltárásával” rövidítése. Ez a mechanizmus nem önmagában a tartalom, hanem bizonyos stilisztikai jegyek, eszközök kiszűrésével azonosítja az álhíreket, felismerve az érzelmileg befolyásoló tartalmat. A siker érdekében a kutatók sok adatkészletet állítottak össze a Twitter és a Telegram bejegyzéseiből.
A következő lépés a betanított mesterséges intelligencia felhasználása egy úgynevezett XAI-hoz (magyarázható mesterséges intelligencia). A gyakorlatban ez nem cenzúrát jelent, hanem figyelmeztetik a felhasználókat az álhírgyanús tartalmakra és azok indítékaira. Sőt, az igazi cél az, hogy megtanítsák az olvasókat az álhírek felismerésére.
Ilyen célú a noFake projekt is, amelynek keretében a tudósok mesterségesintelligencia-alapú asszisztens rendszereket hoznak létre, amelyek egyaránt képesek a hamis információk felismerésére, valamint a képek és a szövegek értelmezésére. Ez kis kitérőként azért is fontos, mert még tavaly is, amikorra Európa már felismerte a nukleáris energia biztonságosságát és nélkülözhetetlenségét, a német közszolgálati médiában megjelent egy olyan kép, amelyen egy atomerőmű fölé füstöt retusáltak. A németországi „közös”, emberi és mesterségesintelligancia-alapú program önkéntesek bevonásával zajlik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.