Kell-e tartani a mesterséges intelligenciától? – nem, de kicsit igen

Sokan, sokféleképpen gondolkodnak a mesterséges intelligenciáról. Van, aki a munkája miatt aggódik, van aki az emberiség jövője miatt. A tudományos fantasztikus megközelítés, az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia sztereotípiák azonban messze állnak a valóságtól. Az MI kutatás és az MI felhasználási területe ma jóval profánabb, mint amit a sajtó leír, vagy belegondol a generatív algoritmusokba. 

Egy dolog azonban biztos, Magyarország sem marad ki ezen terület kutatásából és a fejlett technológiák alkalmazásából. Az elmúlt egy évben jelentős fejlődésen mentek keresztül az úgynevezett LLM, vagyis a nagy nyelvi modell technológiák – alkalmat kínálva a közvélemény számára a dolgok túlgondolására. Ilyen technológiát használ például a ChatGPT. A kommunikáció pontosságának és a nyelvi megértésnek jóval magasabb szintjét sikerült ebben az esetben elérni. Erre az eddigieknél fejlettebb megoldásokat és üzleti szolgáltatásokat lehet építeni.

Ennek a technológiának a felhasználását célozza Magyarország egyik vezető adattanácsadója, a Hiflylabs generatív AI alapú fejlesztése, amelynek segítségével a megrendelők egy olyan virtuális, szabadszöveges instrukciókkal utasítható asszisztensre tehetnek szert, amely képes fejben tartani a cég teljes tudástárát és hosszú kutatómunka helyett másodpercek alatt választ talál szinte bármilyen kérdésre. Ez a potenciális mesterséges tudás az, ami sokak számára félreérthető, sőt, félelemkeltő. A RoboDoc névre keresztelt virtuális asszisztens könnyen felkészíthető a belső munkafolyamatok támogatására és az olyan repetitív feladatok elvégzésére, mint a nagy mennyiségű, akár strukturálatlan (nem adatbázisba rendezett) adatok és dokumentumok elemzése.

Hogy néz ki itthon az AI kutatás, mi jellemzi a versenypiacot, mi jellemzi az akadémiai műhelyeket? Ki mire fókuszál?

Virág Zsolt: Létezik a piacon egy akadémiai megközelítés, ami a tökéletes, tudományos tekintetben szép megoldásra törekszik a mesterséges neurális hálózatok, a mesterséges intelligencia felhasználásánál. Bár ezekből a kutatásokból, kísérletekből is kieshetnek valós problémákra alkalmazható eszközök, az üzleti szférában az AI tanácsadók, vagy fejlesztők eleve az üzleti problémából kiindulva hoznak létre működő technológiai megoldásokat. Az AI-ban hatalmas a potenciál, most az a feladat, hogy valós üzleti értéket állítsunk elő vele. 

Fehér Tamás: A mesterséges intelligencia régóta létezik, de csak most, az utóbbi néhány évben értünk el arra a szintre, hogy összehasonlíthatóvá váljon az emberi intelligenciával. 20 évvel ezelőtt egy gépi látással kiegészített MI csak nagyon erős korlátozásokkal volt képes felismerni olyan tárgyakat, amiket akár egy hároméves gyerek is könnyedén meg tudott tenni. Körülbelül egy évtizeddel később a technológia fejlődésének és az új eljárásoknak köszönhetően az adatok korábban elképzelhetetlen mennyisége lett feldolgozható, így a felvételeken található tárgyak gépi felismerésének a képessége ugrásszerűen javult. Egy éve pedig (az OpenAI ChatGPT-jével) megtörtént az, amire én a saját életemben nem számítottam, és amit akkor sci-fibe illő fejleményként éltem meg. Nem véletlen, hogy a legnagyobb techguruk is a fejlesztések lassítását szorgalmazzák. Ugyanakkor a kezdeti megdöbbenés után a piac, a döntéshozók ma arról beszélgetnek, hogyan lehet az elért eredményeket felhasználni, beépíteni a gazdaságba, hogyan lehet a vállalkozásukkal, a cégükkel úgy kommunikálni, mint egy asszisztenssel.

Virág Zsolt: A kérdésére, hogy nekünk mi a szerepünk, egy példával válaszolnék. Sok üzleti vezetővel beszélgettünk és többek között azt a kérdést tettük fel nekik, hogy mi a fontos számukra az MI felhasználásával. Legnagyobb meglepetésünkre nem a hatékonyság növelése állt az első helyen, hanem a növekedés (üzleti fejlesztési, beruházási), a bevételek és a profit erősítése. Vagyis a versenypiacon működő fejlesztőknek most az a feladatuk, hogy lefordítsák a vállalatoknak, ők mire, milyen területen használhatják a MI-t. Mi az akadémiai kutatások, fejlesztések eredményeit alapul véve olyan rendszereket hozunk létre, amelyek vállalati szinten használhatók. Tehát nem mi fejlesztjük az agyat, mi „feltanítjuk”, hogy mit csináljanak egy-egy vállalaton belül.

Mikor és milyen céllal alakult a cég, milyen szerepet tölt be a piacon?

VZS: Nagyjából 2001 óta dolgoznak együtt az alapítók, 2015 óta cégszerűen. Az alapítók közül ketten is adatbányászattal foglalkoztak, vagyis ezen a területen mozogtak. Az AI kutatásban itthon az elsők között voltunk és azóta is vezető szereplőnek számítunk. A bevételink ma elérik a 9 millió dollárt, ennek 40 százaléka Amerikából, 60 százalék Európából származik.

FT: Ami a szerepünket illeti, egy Gartner kutatás szerint az IT vezetők jelentős része nem tudja, mit kezdjen az AI-al, az AI adta lehetőségekkel. A cég ebben ad tanácsokat, megoldásokat szállít kipróbálásra és szükség szerint fejlesztéseket hajt végre. Azt hiszem, a piac még ma is befektetési szakaszban van, és meg kell tanulnia, mire használja ezt a technológiát, illetve ahhoz milyen fejlesztéseket kell végrehajtania.

Érintőlegesen már beszéltünk róla, de azért érdekelne pontosan, hol tart ma az AI kutatás?

FT: Ahogy említettem, sokan nem gondolták, hogy az ő életükben végbemegy az az ugrás, amit az elmúlt egy évben produkált a technológia. A nagy nyelvi modellek szintlépése, vagy a képi modellek ugrása a kommunikációs területeket egyértelműen érinti. A helyzet az, hogy bár a genAI néhány felhasználási területe már egész jól körvonalazódik, de azt még egy év után is nehéz megjósolni, hogy ezek a távlatok pontosan merre vezetnek.

Sok tudományos fantasztikus alkotás foglalkozik a mesterséges intelligencia öntudatra ébredésével. Ez már megtörtént? Vagy közel vagyunk hozzá?

VZS: Ha szemléltetnem kellene, letennék az asztalra egy tollat, ez a határvonal. Az elmúlt két évtizedben nagyon messze voltunk ettől a határvonaltól, de most hirtelen közel kerültünk hozzá. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy a vonal eléréséhez, átlépéséhez mekkora további technikai vagy technológia fejlesztés, befektetett pénz és erőforrás kell.

Kell-e tartani a generatív AI-tól? Egy cikkben azt olvastam, hogy az Egyesült Államok munkaerő piacának 95 százalékát érintheti kisebb-nagyobb mértékben az AI.

VZS: Valóban ijesztő, hogy nem tudni pontosan, milyen területekre milyen hatással lesz. De olyan ez egy kicsit, mint a telefonközpont. Annak idején emberek végezték el a számok kapcsolását, ma ez automatizált. Mindig a piac mondja meg, melyik iparágban nyer teret a technológia, és ez alakítja a munkaerő piacot. Miközben eltűnnek régi iparágak és szakmák, ezzel párhuzamosan újak jönnek létre. A történelem során a nagyobb technológiai ugrások alkalmával ez már többször is lezajlott, valószínűleg most is egy hasonló folyamatnak vagyunk a küszöbén.

Hogyan és mikor rendezi át a piacot és a munkaerőpiacot az AI?

FT: Erre a kérdésre nehéz pontosan válaszolni. Az iparágak és a foglalkozások nagy részét mindenképpen érinteni fogja valamilyen módon a mesterséges intelligencia. A legtöbb esetben eszközként fog funkcionálni, amely kiegészíti, támogatja vagy felgyorsítja a munkafolyamatokat. Ennek következtében jobban tudunk majd koncentrálni más munkafolyamatokra és kreatívabbak lehetünk. Ehhez azonban új tudást, új kompetenciákat kell elsajátítanunk, meg kell tanulnunk kommunikálni a nagy nyelvi modellekkel, és meg kell tanulnunk megfelelően használni őket.

VZS: Azt is látni kell, hogy még nem tudjuk, milyen hozadéka van az MI-nek, mert túl sok területet érint. El kell gondolkodni a hatásán és körültekintően kell változtatni. Átgondoltan kell szabályozni, hogy ki mihez férhet hozzá és mihez nem. Át kell gondolni azt is, hogy kinek teszi könnyebbé az életét és mit válthat ki az alkalmazása.

Ezek is fontos kérdések, de sokkal inkább meghatározó lesz a következő időszakban, hogy ki birtokolja a hardverfejlesztésekhez elengedhetetlen alapanyagokat, erőforrásokat (például földfémeket), és kié lesz a legjobban használható AI motor („agy”). Miközben az AI óriások között zajlik a verseny, az open source community sorra dobja piacra a kereskedelmi licenszű modelleket, melyeket bárki felhasználhat ingyen, csak erős gépezet kell mögéjük (videókártyák, drága felhős gépek). A nyílt forráskódú közösség azon van, hogy a legjobb modellt (jelenleg a gpt-4) legyőzze. Erre még nem került sor, de az olló jelentősen zárult az elmúlt 3-5 hónapban.