Tatabánya sosem élt a turizmusból, s a jövőben sem tervezi, hogy az idegenforgalom lesz gazdaságának húzóágazata; ugyanakkor vannak olyan értékei, amelyeket méltó módon szeretnének megmutatni az odalátogatóknak.
Millenniumi emlékművünkre, amely Tatabánya címerében is megjelenik, nem csupán azért vagyunk büszkék, mert Közép-Európa egyik legnagyobb bronzszobra, és mert bekerült hazánk történelmi emlékhelyei közé, hanem azért is, mert a megyében élők összefogásának köszönheti létét, ugyanis közadakozásnak hála készülhetett el 1907-ben
– mondta a Világgazdaságnak Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere. A város vezetője hozzátette: szerették volna a lenyűgöző panoráma és az utóbbi időben már a via ferrata miatt is idelátogató turistáknak, kirándulóknak, hegymászóknak bemutatni a turulszobor történetét, illetve méltó körülmények között fogadni őket, ezért született meg a Gerecse kapujának ötlete.
A turulmadár szomszédságában megépült látogatóközpont augusztus elsején nyílt meg, található benne többek közt interaktív kiállítás, étterem, via ferrata felszerelés kölcsönzője és ajándékbolt. Az épület vázlatterveinek elkészítésére Kossuth- és Ybl-díjas építészeket hívtak meg, akiknek a terveit szavazásra bocsátották. Végül a közönség és a szakmai zsűri is egyaránt Dévényi Sándor alkotását tartotta a legjobbnak, aki egy repülni készülő turulra emlékeztető épületet tervezett. A létesítmény organikus formájával illeszkedik a tájba. Az épület díszítésére a Gerecse kőbányáiban fejtett anyagot használtak. Az 500 négyzetméteres turisztikai látogatóközpont a meglévő parkoló kilátó felőli végében épült fel.
A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.