Négymilliárdot költenek a turisztikai térségek márkázására

Négymilliárd forintos uniós forrást fordítanak a GINOP 1.3.4 keretében Magyarország újonnan nevesített és körülhatárolt 11 turisztikai térsége márkázására, illetve azok desztináció fejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának kialakítására, piaci pozíciójának meghatározására. A turisztika térségeket nevesítő rendeletet a kormány elfogadta, az erről szóló kormányhatározat a szeptember 14-ei Magyar Közlönyben megjelent. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Könnyid László mérföldkőnek nevezte a térségek kijelölését, mondván, az jó alapot teremt a jövő intézményrendszerének kialakításához is. Ezzel a felülvizsgálat alatt lévő Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kiemelten foglalkozik. Könnyid László hangsúlyozta, hogy a helyi összefogásra alapozva, a hálózatosodás elvei mentén, de egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztináció menedzsment szervezete, amelyek versenyképes alapegységei lesznek a hazai turizmusnak először belföldön, majd, ha már lehet, a külpiacok felé is – fogalmaz az MTÜ témában kiadott közleménye.

A térségek angol elnevezései is szerepelnek a rendeletben, hogy országhatárokon túlról is egyértelműen beazonosíthatóvá váljon az adott desztináció. A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett, mostantól új szemléletmód érvényesül. Ezt tükrözi az is, hogy a térségek nevéből kikerült a „kiemelt” és a „fejlesztési” szó. Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, eszerint szeretné az MTÜ a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni.n Az új térségek révén jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek jönnek létre.

Tizenegy turisztikai térségről döntött a kormány

Megjelent a kormányrendelet a turisztikai térségek meghatározásáról.