Felértékelődött az Adria szerepe

Zágrábban átírták a GDP-prognózist, már csak 8 százalékos idei gazdasági visszaeséssel kalkulálnak, amit jövőre már 5 százalékos növekedés követhet, 2022-ben pedig 3 százalék közeli lehet a gazdasági visszapattanás. Idén a költségvetés hiánya megugrik, most a GDP 6,7 százalékára várják, de jövőre a maastrichti kritériumoknak megfelelően ismét a GDP 2,9 százaléka körül lehet a hiány. Horvátországot különösen érzékenyen érintették a tavaszi karanténintézkedések.

A gazdaság minden ötödik kunáját megtermelő turizmus visszaesése 70 százalékos volt éves alapon mind az idei első fél évben, mind az első nyári hónapban.

Július első két hetében csak 40 százalékos visszaesést regisztráltak, ám utána újra megszaporodtak a lemondások, s éppen a sokat költő német, osztrák, szlovén turisták maradtak el. Hamar kiderült, hogy az útlemondások mögött a nagy német vállalatok és azok ausztriai és szlovéniai leánycégei állnak. Azzal fenyegették meg a dolgozóikat, hogy ha az Adrián nyaralnak, akkor elveszítik a munkájukat. Ekkor Veljko Ostojic volt idegenforgalmi miniszter azt mondta, hogy

horvátország jelenleg háborúban áll pár EU-tagállammal, harcolunk minden potenciális turistáért.

A négy és fél milliós Horvátországnak, ahol tavaly húszmillió külföldi százmillió vendégéjszakát töltött, esélye sem volt arra, hogy a belföldi turizmus felpörgetésével pótolja a kiesést. Augusztusra a horvát diplomáciai erőfeszítések beértek, s békét kötöttek a németekkel. A bizalmat erősítették a naprakész Covid-jelentések és a turisták online regisztrációs rendszere. A horvát tengerpart profitálni tudott a légi forgalom összeomlásából, mert felértékelődtek az autóval könnyen elérhető nyaralóhelyek. Egyedül a dubrovniki régió agóniá­ja folytatódott, mivel oda a legtöbben repülővel vagy „úszó szállodával” érkeztek. Tavaly nyáron naponta három-négy óceánjáró kötött ki a városban, de az idén a 200 fősnél nagyobb hajókat be sem engedték a kikötőbe.

Az első nyolchavi adatok szerint megfeleződött a forgalom a tavalyi rekordévhez képest: hétmillió turista 48 millió vendégéjszakát töltött az Adrián.

Augusztus végéig 222 ezer magyar utazott oda, ők az 1,3 millió vendégéjszakával még úgy is hozták a tavalyi forgalom 43 százalékát, hogy a tavaszi karan­tén nálunk két héttel hosszabb volt, mint más küldő országokban. Nem vélet­len, hogy a magyar vendégéjszakákból egymillió esett július–augusztusra. A magyarok az idén is Fiume környékét, a zadari és a spliti régiót preferálták. Érdekes módon egy szegmens még növekedést is mutatott ezen a nyáron: idén július­ban 16 százalékkal haladta meg a hajós turistaforgalom a tavaly jú­liusit.

A vírus stratégiaváltást hozhat a horvát idegenforgalomban. A veterán szakíró, Duro Tomljenovic hívta fel a figyelmet arra, hogy a szezont a magyarok, osztrákok, olaszok, csehek, szlovének, délnémetek mentették meg, akik százötven éve járnak Dalmáciába, de éppen őket hanyagolták el az elmúlt évtizedben, amikor az egzotikus ten­gerpartok globális versenyébe próbált beszállni az Adria. Sokan a szezon széthúzásában látják a jövőt, s nagyobb szerepet adnának a belső területeknek, vagyis a „zöld országnak” és a falusi turizmusnak a jelenleg még a „kék ország” által uralt piacon.