Kisebb vendégkörre méretezik a jövőt

A világjárvány kitörése előtt Velence és Prága annyira tele volt turistákkal, hogy a helybeliek már nem érezték magukat otthon a saját városukban.

A járványügyi korlátozások bevezetése után a helyi lakosok végre rácsodálkozhattak saját lakóhelyükre, hogy milyen is az, amikor nincs tele külföldiekkel. Végül is ezeket a városokat nekünk építették – mondják egyre többen.

A vállalkozások eközben példátlan veszteségeket szenvednek el idegenforgalom híján. Nem utolsósorban a kommunális adóbevételek is nagyot zuhannak.

Amikor két, utasszállító hajókat üzemeltető társaság bejelentette, hogy idén nyáron kihagyják Velencét a menetrendjükből, Jane Da Mosto, a We are here Venice (Itt Vagyunk, Velence) aktivistacsoport vezetője üdvözölte a hírt.

A történelmi város, amelynek lakossága az 55 ezret sem éri el, korábban évente mintegy 30 millió látogatót vonzott.

Mivel az utasok nagy része tengerjáró kolosszusokon érkezett, az egyre sűrűbb és egyre erősebb hullámverés az aktivisták szerint veszélybe sodorta a város lagúnáit.

Lorenza Lain, az ötcsillagos Ca’Sagredo Hotel üzletvezetője természetesen tragikusnak látja a pandémia által okozott pangást, bár szerinte az olyan luxusszállodák, amilyet például ő is vezet, jobban állják a sarat, mint az alacsonyabb osztályba sorolt szállások, hiszen sok olasz törzsvendégük is van. Ennek dacára azért a profitszint a Ca’Sagredóban sincs a megszokottnak még a közelében sem. A nehézségek ellenére Lorenza mégis abban bízik, hogy Luigi Brugnaro polgármester a járvány lecsengése után is ki fog tartani a mellett a terve mellett, hogy a turisták számát korlátozni kell, amihez szervesen illeszkedne a városi belépésre jogosító új szállásfoglalási rend kidolgozása is. A szintén bevezetni kívánt új idegenforgalmi adó kivetését mindenesetre egyelőre elnapolták.

A cseh főváros is rövid időn belül szellemvárossá vált, amikor Csehországot kora nyáron az első országok között zárták le a külföldi vendégek elől. Prága hirtelen olyanná vált, mint egy Disney-park, a helyiek válogathattak a turistáknak szánt szolgáltatások között.

Az éttermek angol étlapját cseh nyelvűre cserélték, és levitték a sör árát két euróra.

Aztán ahogy lazultak a szabályok, és a külföldiek újra megjelentek a Moldva partján, a sör újra három euróba került, majd jött a négy- és öteurós korsóárfolyam is. Hetente emelték az árat a vendéglátósok.

Ez a jelenség ismét ráébresztette a prágaiakat, hogy tenniük kell valamit a túlzott turizmus ellen. A vendégek száma az aranyvárosban 2000-től 2018-ig 2,6 millióról 8 millióra nőtt. Zdenek Hrib polgármester közvetlenül a járvány berobbanása előtt dolgozott ki törvényjavaslatot a probléma kezelésére. A tervezet szerint Prágában mindenki csak egy lakást hasznosíthat rövid távú kiadással, jelesül azt, amelyben lakik. Ezenkívül be akarja záratni a nem tisztességesen működő pénzváltókat is, az éttermeket pedig arra kötelezné, hogy a fő útvonalakról, kiemelt terekről a mellékutcákba költözzenek, legalábbis ott helyezzék el az utcai asztalaikat és a hirdetőtábláikat. Nem akarunk Európa kocsmájává válni – jelentette ki korábban a The Guardiannek.

Mértéktelen növekedés

Az elmúlt évtizedben leginkább Prága és Velence, ez a két európai város szembesült a túlzott turizmus problémájával, a helyi lakosságot és az infrastruktúrát egyaránt megterhelő óriási forgalomnövekedéssel, amelyet az olcsó repülőjegyek és az online szálláshelymegosztó szolgáltatások – mint például az Airbnb – idéztek elő.