A Brexit nem rázza meg Magyarországot
Számos együttműködés várható Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövőben is, az energia- és az autóipari területek mellett a dekarbonizációban – mondta a Világgazdaság kérdésére Paul Fox budapesti brit nagykövet.
A mesterséges intelligencia és a környezetbarát mobilitás kutatásaiban is elképzelhető az együttműködés a Brexit után – tette hozzá. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta:
a 2016-ban készített kutatások szerint a britek távozása 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedését a tényleges kilépés utáni évben, ha megállapodással távoznak az Európai Unióból.
Magyarország a régióban jellemzőnél aránylag szorosabb kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal, így ránk valamivel nagyobb hatása lehet a Brexitnek, mint a térség más országaira.
A koronavírus-válság miatt a brit kilépés gazdasági hatása azonban szinte a hibahatáron mozoghat, elképzelhető, hogy mindössze 0,1 százalékponttal mérsékli a GDP-növekedést. Török Zoltán rámutatott: makrogazdasági szempontból szinte elhanyagolható a Brexit hatása, de az érintett vállalatoknak jókora problémákat okozhat.
A kelet-közép-európai régióban Magyarország a harmadik legnagyobb exportpartnere az Egyesült Királyságnak, az áru és a szolgáltatások kereskedelme 5,7 milliárd angol fontra (mai árfolyamon 2246 milliárd forint) rúgott az elmúlt négy negyedévben
– magyarázta Paul Fox.
A legfontosabb kereskedelmi partnerek a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán tevékenykednek. Az Egyesült Királyság a hatodik legnagyobb befektető Magyarországon, az onnan érkező működőtőke-befektetés 2018-ban elérte az egymilliárd fontot (mai árfolyamon 397 milliárd forint).
A Magyarországra beáramló működő tőke (FDI) 5 százaléka érkezett a szigetországból. A brit befektetések elsősorban a szolgáltatóközpontokat (SSC), a telekommunikációs, a gyógyszeripari, a vegyipari, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi szektort célozták. Magyarország számára is fontos a brit piac, tavaly a tizedik legnagyobb exportcélpont volt az Egyesült Királyság, a teljes kivitel 3,3 százaléka irányult a szigetországba, az árutöbblet 1,6 milliárd font (631 milliárd forint) volt.
A magyarországi turizmus második legfontosabb forrása az Egyesült Királyság, tavaly 417 ezren látogattak hazánkba a szigetországból
– derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Ezeknek a turistáknak a túlnyomó többsége idén elmaradhat, így a szolgáltatásexport többlete is számottevően csökkenhet, a válság elsősorban a fővárost érinti.
A Magyar Turisztikai Ügynökség lapunknak adott válaszából kiderül: a brit turisták első számú városnéző kirándulási célpontja Budapest, a Magyarországra látogatók 93 százaléka a fővárosban töltötte az idejét. Duncan Roberts, a British Airways turisztikai ügynökségének kereskedelmi igazgatója két héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a városlátogatásokat sújtotta leginkább a koronavírus, az utazási korlátozások feloldása idején is inkább a teng erparti nyaralásokat választották a britek.
A járvány levonulásával ismét népszerű célpont lehet Budapest. Az igazgató várakozása szerint jövőre a Budapestre látogató brit turisták vendégéjszakáinak száma elérheti a 2019-es évi 60-70 százalékát, ha a határok nyitva lesznek, és a járványhelyzet is kedvezően alakul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.