A kormány várja Budapest új üzleti modelljére vonatkozó javaslatokat

Kitolathat a vakvágányról a budapesti turisztikai szektor – írta a Magyar Nemzet. A lap kiemelte, hogy a jövőben nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell a fővárosban.

A kormány javaslatokat vár a szakmai szervezetektől a modellváltásról, mivel

Budapesten a turizmus szereplői évente a forgalom 90 százalékában kiszolgáltatottak a külföldről érkezők költéseinek, ami a koronavírus-járvány időszakában rövid idő alatt jelentős, maradandó veszteségeket idézett elő az ágazatban.

A lap emlékeztetett arra, hogy Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója bejelentette: júliustól európai polgárokat is fogadhat a magyarországi turizmus, késő nyárra, őszre pedig a tengerentúlról, Kanadából, az Egyesült Államokból is érkezhetnek vendégek.

Guller: a budapesti modell megbukott

Paradigmaváltásra készül a magyar turizmus; adatvezérelt ágazatirányítás lesz – mondta Guller Zoltán a VG gazdasági csúcskonferenciáján.

Más európai fővárosokhoz képest Budapesten a határok lezárását követően a külföldiek hiánya jelentősebb mértékben kényszerítette térdre a turizmust – emelte ki a Magyar Nemzet.

A lap felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel közölte: 2021-re sem áll helyre a forgalom, mert megváltozott a világ turizmusa. A kormányfő figyelmeztette az iparág képviselőit, hogy

nem lesz fenntartható az eddigi, külföldközpontú üzleti modell Budapesten. Váltani kell, hogy bővüljön a magyarok körében az évente értékesített vendégéjszakák „egészségtelenül alacsony”, 10 százalékos aránya

– tette hozzá.

Még az Eb sem menti meg a budapesti turizmust

A vártnál kevesebb külföldi futballszurkoló érkezik Magyarországra. A turisztikai szakemberek szerint a fővárosban paradigmaváltásra van szükség.

Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett: ideje lenne a fejlődés és a fenntartható tervezés politikáját követnie a fővárosnak. Azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy Budapest vezetése „a szakmai-turizmusgazdasági ismeretek csírájával sem rendelkezik”. Példaként említette, hogy még mindig nem érhető el digitális formában a városkártya.