Csendben lejárt a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésének felfüggesztésére októberben kitűzött határidő március végén. A kormányzat turisztikai mentőcsomagjának értékét 30 milliárd forintra becsülték, ennek egyik fontos pillére volt a nettó bevétel 4 százalékának megtartása. Bár ehhez kellett bevétel, kellett, ami a vállalkozásoknál maradjon, de végül nem a tavalyi vészforgatókönyvek váltak valóra, az évi első heteiben a várakozásoknál sokkal jobban alakult a vendégforgalom.
Emlékezetes, az energiaár-robbanás és az infláció miatt félő volt, hogy földbe áll a turizmus, 2022 végén néhány hotel, köztük az ország legnagyobb, egy híján félezer szobás szállodája is bezárt, átmenetileg.
Majd március végén kinyitott.
Márciusban az egy évvel korábbihoz képest 11,5 százalékkal volt kevesebb a működő egység, ami azt mutatja, hogy
alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek
– mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a KSH napokban közölt legfrissebb adatsorát kommentálva. Tegyük hozzá: egy hónappal korábban még 12,3 százalékkal kevesebb egység üzemelt, vagyis fokozatosan olvadt a különbség, elkezdődtek a nyitások.
A kapacitás azonban még nem bővül olyan mértékben, amely számottevően növekvő munkaerő-kereslettel járna, azaz járt volna eddig. A foglalkoztatottak számának alakulása az áprilisi Turizmus Konjunktúra Index szerint az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához képest mínusz 1 ponton áll, eszerint szinte stagnált a kereslet a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt, viszont már 3 ponttal nőtt az értéke az előző hónaphoz képest, és a következő három hónapra vonatkozóan pedig már plusz 9 pontot mértek. Ez azt jelenti, hogy
a cégek kezdik bővíteni a munkaerő-állományukat
– jelezte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen végzett kutatásának eredményét.
Az első negyedévben eltérően alakultak a mutatók: a KSH adatai szerint a belföldi vendégéjszakák száma 9,6 százalékkal csökkent, a külföldieké viszont 15 százalékkal több lett, mint az előző év azonos időszakában volt. Összességében a vendégéjszakák fele-fele arányban oszlottak meg a belföldi és külföldi szállásfoglalók között.
A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron márciusban 26 százalékkal, az év első három hónapjában összességében 41 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit. Ebben jelentős hatása volt az inflációnak.
Az áremelés forró téma, a költségnövekedés miatt folyamatosan napirenden van,
de az ágazati cégek, mindenekelőtt a vendéglátósok és a szálláshelyek, már igyekeznek óvatosan mozgatni az áraikat. A TKI áprilisi adatai szerint a turisztikai cégek 84 százaléka átlagosan 18 százalékkal emelt árat az elmúlt három hónapban, miközben 90 százalékuk számolt be működési költségei növekedéséről, amely 44 százalékot tett ki. Miután a cégek továbbra sem tudták áraikban érvényesíteni a költségnövekedést, ez továbbra is alátámasztja a turisztikai szektor támogatásának szükségességét.
A jelentős januári növekedéshez, az akkori 18 százalékos pluszhoz képest februárban 0,4 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, márciusban pedig 9 százalékra nőtt a tavalyi évhez mért elmaradás.
A szállodákban is kétirányú volt a folyamat: a belföldi vendégéjszakák száma – nyilvánvalóan a magas inflációnak tulajdoníthatóan – 12,9 százalékkal elmaradt a 2022. márciusitól, illetve 16,6 százalékkal a 2019. márciusitól, míg a külföldi vendégéjszakák száma 2,3 százalékkal felülmúlta a tavalyit, de 21,1 százalékkal kisebb volt a 2019. márciusinál – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportjából.
Ideje euróban is emelniük az áraikat a szállodáknakTúlélhetik az év eleji hagyományos holtszezont is a budapesti szállodák, ha tovább emelkedik a magyar fővárosba érkező külföldi turisták száma, s végre elérik és meghaladják a 2019-es árakat euróban is a budapesti szobaárak. A vidéki hotelek nehezebb helyzetben vannak, de most elkerülhetőnek tűnnek a korábban prognosztizált tömeges bezárások. |
A vendégéjszakák számának csökkenése ellenére márciusban a hazai szállodák országosan bruttó 40,4 milliárd forint bevételt értek el, ami 33,3 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál, illetve 26,1 százalékkal a Covid-válság előtti évben, 2019 márciusában elértnél is.
A külföldiek visszatérése folyamatos,
a nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai,
amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Márciusban a légi utasforgalom 33,9 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 9,2 százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti, a járvány előtti 2019. márciusi szinttől – mutatott rá a beutazópiac legfőbb mutatóinak egyikére a banki elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.