A hét eleji forgalom csökkenésében érzik a fizetőképes kereslet mérséklődését a hazai vendéglátóhelyeken,
ahol emiatt a hét első vagy mindkét napját szabadnappá teszik, hogy a legnagyobb költségen, a béreken, illetve a szükséges munkaerőn spórolni tudjanak – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke.
Sok helyen, ahol a vasárnap este sem tartozik a forgalmas időszakok közé, ekkor sem nyitnak már ki, és vannak olyan üzletek, ahol nemcsak komplett napok kihagyásával, hanem a hétköznapokat érintő nyitvatartási idő csökkentésével is védekeznek a felesleges kiadások ellen.
Elterjedt, hogy szűkítik a konyhai üzemidőt, hogy például csak este kilencig vesznek fel ételrendelést, a szakácsok munkaidejét igyekeznek így csökkenteni.
A vendéglátós ipartestület elnöke szerint
továbbra is nem kevés olyan hely van, ahová csak foglalással lehet a csúcsidőszakban helyet kapni, de a jól menő helyek száma összességében csökkent.
A Covid kezdete óta négyezer hely vérzett el az 51 ezerből. A végleg bezárt üzletek többsége italárusító és szórakozóhely, ahol a külföldi turisták hiányát nem tudták túlélni. A legstrapabíróbbnak a korábban is zömében elviteles helyek, mindenekelőtt a cukrászdák bizonyultak, kategóriájukban nem látni nagyobb létszámcsökkenést, és a kávézók is válságállónak bizonyultak.
Tavaly jó évet zártak azok a vendéglátóegységek, amelyek át tudták vészelni a pandémiát, a háború és az energiaár-emelkedés okozta nehézségeket, és volt kitartásuk, türelmük és megfelelő anyagi hátterük továbbvinni a vállalkozást
– összegezte Kovács László. Az MVI elnöke szerint nem feltétlenül a legjobb színvonalú helyek élték túl a nehéz időszakokat, hanem sokszor azok, amelyek tulajdonosai rendelkeztek elegendő anyagi háttérrel, vagy más ágazatokból, például az építőiparból vagy az IT-szektorból, egyéb vállalkozásaikból forrást tudtak átcsoportosítani a működtetésre.
Közösségi élményre vágynak az emberek, látjuk a költési szándékot és hajlandóságot, hogy erre áldozzanak, de tudjuk, hogy a vendéglátás a lemondási lista élén szerepel
– mondta a szakértő. A terasznyitásokkal nőtt a forgalom, és megugrott a munkaerő-kereslet is a főszezon beköszöntével, de a vállalkozók lényegesen óvatosabban terveznek, mint eddig bármikor.
A szükséges és indokolt kormányzati döntésekhez, a pontosabb tervezéshez mindenképp hasznos lenne naprakészen látni a szektor forgalmát és annak hullámzását, a jobb és nehezebb időszakokat.
Ehhez képest eddig, az NTAK elindításáig három-négy hónapos késéssel juthattunk adatokhoz – mondja Kovács László. Hangsúlyozza, hogy az adatszolgáltatás bevezetése ellen ugyan sokan berzenkedtek, pedig az jó alap lehet a gyors és hatékony kormányzati segítséghez is, miközben a piaci szereplők a környezetükről is kaphatnak vissza adatokat anonimizálva.
Van pénz utazásra: csak most már nem itthon, hanem külföldön költekeznek a magyarokTízezerrel kevesebben dolgoznak a vendéglátásban itthon, a munkaerőhiány tartósan velünk marad, de mérsékelhető. A cégek egy része már nem is keres dolgozókat, megoldják máshogy a problémát. Az építőiparból most kezd visszaszivárogni az elcsábított munkaerő egy része, a turizmusban az üzleti bizalom a szolgáltatói szektor átlaga felett van, bár most stagnálásközeli. |
A 2022-es forgalom a 2019-eshez, a valaha mért legmagasabb vendéglátós nettó forgalomhoz, az 1400 milliárd forinthoz képest – változatlan áron, tehát az infláció hatásától megszűrve – mindössze 4 százalékkal maradt el. Mindezt 10 ezerrel kevesebb emberrel értek el a szálláshely-szolgáltatókkal együtt 2019-ben még 185 ezer főt foglalkoztató piacon.
Ugyanakkor
az étlapi árakban nem tudják érvényesíteni az indokolt költségnövekedést az éttermekben, mert félnek attól, hogy elvesztik a vendégeiket.
A magyarországi vendéglátás árai még mindig 30-50 százalékkal vannak a nyugat-európai átlag alatt, miközben az alapanyag helyenként külföldön olcsóbb. Itthon csak a bérköltség alacsonyabb a nyugat-európainál, de ez is egyre kevésbé jellemző, és az energiaárak is kiegyenlítődtek már.
Mindeközben a magyarországi étterembe járási szokások legfeljebb heti, havi egy étkezést takarnak a Nyugaton jellemző heti két-három látogatással szemben.
A hazai vendéglátás most az energiaár-sapka felvételéért harcol, sok piaci szereplőnek ugyanis hatalmas könnyebbség lenne, ha kiszabadulhatna a túl drágán kötött szerződéseiből
– szögezte le az ipartestületi elnök.
A nyári szezonkezdet vegyes tapasztalatokkal szolgált, az időjárás egyelőre nem kedvez a balatoni szezonnak, sok vendég maradt el a tó környéki éttermekből – mondta Kovács László. A szakember azonban úgy véli, hogy a stabil, régi, megbízható, népszerű helyek várhatóan idén is jól érzik magukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.