Ausztriában és Horvátországban költjük el a legtöbb pénzt

A belföldi turisztikai vendégforgalomban visszaesésről adott számot 2023 első fél évében és az első hét hónapjában is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legfrissebb adatokból már látszik, hogy miközben az előző év azonos időszakához képest a belföldi turisták vendégéjszakáinak száma 8 százalékkal csökkent, addig a magyarok külföldi utazásaiban szó sincs visszaesésről, minden tekintetben nagy a bővülés.

Az idei első hat hónapban a magyar állampolgárok összesen 9,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ami mintegy 20 százalékkal meghaladja a 2022 első fél évi utazásszámot (de még elmarad a járvány előtti, 2019-es rekordévben regisztrált 11,7 milliótól) – derült ki a A Bank360.hu összesítéséből. A kint tartózkodási idő is nőtt: 21,2 millióról 26,8 millió napra, ami 26 százalékos növekedés.

Ennek túlnyomó részét, 522 milliárd forintot európai országokban hagyták a magyarok, a fennmaradót pedig amerikai és ázsiai államokban. A külföldön elköltött összegben a magyarok már jócskán lekörözték a 2019-es csúcsév első hat hónapját is. Az akkori 406 milliárd azonban még egy sokkal erősebb forint idején vándorolt külföldre.

Ahogy a korábbi években, úgy az idei első fél évben is Ausztriába utaztak legtöbbször a magyarok (3,5 millió alkalommal), és a legtöbb időt is itt töltötték el (5,7 millió napot), és összesen 116,8 milliárd forintot költöttek el (míg egy évvel korábban 84 milliárd forintot).
Ausztria messze a legnépszerűbb utazási célpont télen és tavasszal a síelni és kirándulni vágyó magyarok körében. A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések adatai szerint nyáron (június-augusztusban) három tengerparti ország (Horvátország, Olaszország és Görögország) tudta csak megelőzni nyugati szomszédunkat.

Az idei első hat hónapban külföldre tett 9,8 millió utazásból 6,1 millió egynapos út volt, amelyek több mint harmadában vásárolni keltek útra a magyarok. Csaknem minden ötödik utazás célja külföldi munkavégzés volt, amit a rokon- vagy baráti látogatás, illetve a szórakozás-szabadidő-egészségmegőrzés úti cél követett 15-15 százalékos részesedéssel.

A közel 3,7 millió többnapos utazás többségének (43 százalék) szórakozás, szabadidős tevékenység vagy egészségmegőrzés volt a célja, negyedének pedig rokon, barát meglátogatása. Majd a munkavégzés (18 százalék), valamint az üzleti és konferencia út (9 százalék) következett.

A legtöbbet a szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra költötték a kiutazók (az idei első fél évben 137 milliárd forintot, míg tavaly „csak” 90 milliárdot), üzemanyagra 56 milliárdot, élelmiszerre és italra pedig 50 milliárdot fordítottak (míg ezekre tavaly 36 milliárdot, illetve 40 milliárdot költöttek el a külföldre utazók).