Magas ívben szárnyal felfelé az európai turizmus
Már közel annyi külföldi turista érkezett Európába 2023 utolsó negyedévben , mint a világjárvány előtti utolsó negyedévben – derül ki az Európai Utazási Bizottság (ETC) tanulmányából. Az Európai idegenforgalmi trendek és kilátások című negyedéves jelentés a régió 2023 utolsó hónapjainak turisztikai teljesítményét és gazdasági mutatóit vizsgálja. Az európai turizmus egyre jobb formát mutat.
Fotó: GettyImages
Jó évet zárt az európai turizmus
Az európai utazások száma csupán 1,6 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 0,6 százalékkal maradt el a pandémia előtti, a rekord számokat rögzített 2019-es szintektől. A Turisztikai Világszervezet szerint tavaly 700 milliónyian keresték fel Európa valamelyik országát, ami a világ összes turistájának 54 százalékát jelentette.
Főként a németek, a franciák és a hollandok indultnak útnak, de más kontinensről is többen érkeztek, igaz a számuk lassabb ütemben nőtt, mint az Európán belüli turistáké.
Miguel Sanz, az ETC elnöke szerint az utazások számának jelentős növekedése erősítette Európa gazdaságát, valamint segített a turisztikai szektor szereplőinek a pénzügyi kilábalásban a járvány miatti lezárások drasztikus veszteségéből. A megnövekedett turizmus egyúttal támogatja az ágazat fenntarthatóvá tételét is.
A turisták a jó ár-érték arányú úti célokat keresik
Az úticélok kétharmada elérte vagy legfeljebb tizedével meg is haladta a járvány előtti, 2019-es rekordévben regisztrált érkezések számát az utolsó negyedévben.
A legnépszerűbb desztinációk dél-európai és olyan helyek voltak, ahová olcsó az utazás, valamint all-inclusive üdüléseket kínálnak. Szerbiába 15 százalékkal, Portugáliába 11 százalékkal, Montenegróba 10 százalékkal, Törökországba 9 százalékkal, Máltára pedig 8 százalékkal több turista érkezett 2023 utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban.
Kelet-Európa népszerűsége azonban jelentősen visszaesett, vélhetően az orosz-ukrán háború miatt. Az Oroszországgal határos Litvánia (-32 százalék), Lettország (-29 százalék), Észtország (-27 százalék) és Finnország (-24 százalék) mind kevesebb érkezőt regisztrált. A másik jelentősebb konfliktus, az izraeli háború is hatott az Európába érkező utazásokra. Ezt Magyarország sínylette meg az egyik legjobban, ahová az utolsó negyedévben 75 százalékkal kevesebben érkeztek a zsidó államból az egy évvel korábbihoz képest. Romániába 80 százalékkal, Törökországba pedig 77 százalékkal kevesebben utaztak a közel-keleti államból. Európa összességét tekintve a csökkenés 39 százalékos volt.
A turisták is megérezték az inflációt
A tavalyi negyedik negyedévben az árak átlagosan 23 százalékkal voltak magasabbak a 2019-es szinteshez képest, a turizmusban pedig még ennél is jelentősebb emelkedés volt:
a repülőjegyek 49 százalékkal, a szervezett utazások 47 százalékkal, a szállodai árak pedig 35 százalékkal nőttek az évek során.
A legtöbb európai országba kevesebb repülő érkezett és indult 2023 utolsó negyedévében, mint 2019 azonos időszakában, köztük hazánkba is, ahol 10 százalékkal csökkenő légiforgalmat regisztráltak. A legnagyobb visszaesés Lettországban volt, közel 30 százalékkal. Szerbiába ugyanakkor majdnem ugyanennyivel nőtt a járatok száma.
Hazánkba kevesebb francia, német, olasz és brit érkezett. Az oroszok tekintetében a vizsgált országok csaknem mindegyikébe kevesebb orosz utazott (60-100 százalékkal). Ez alól kivételt képez Szerbia, ahová 153 százalékkal ugrott meg az oroszok látogatók száma, Törökországba pedig csupán 10 százalékkal esett vissza 2019-hez képest.
A legkisebb mértékben a kínai turisták tértek vissza, akik 67 százalékkal kevesebb utazást tettek Európába, mint a járvány előtt, valamint az összes, Európába utazó 13 százalékát tették ki tavaly. A világ többi részéről viszont átlagosan csak 22 százalékkal érkezett kevesebb vendég az öreg kontinensre tavaly, mint 2019-ben.
A tavalyi egész évet tekintve a legnagyobb növekedés Szerbiában volt tapasztalható, ahová 39 százalékkal többen érkeztek, mint 2019-ben. Ugyanezt tekintve Magyarország már koránt sincs ennyire jó helyzetbe, hazánkban mind az érkezések, mind a vendégéjszakák száma elmaradt a korábbiakhoz képest.
Kiderült, hogy melyek a legkedveltebb európai városok – Kolozsvár a 10.Az Európai Bizottság ismét felmérte, hogy egyes európai városok lakói mennyire tartják élhetőnek a településüket. A jelentés szerint egy részben magyarok lakta város, a romániai Kolozsvár is bekerült a top tíz legélhetőbb európai település közé. |
Mit hozhat 2024?
A jövőbeli kilátásokat tekintve a szerzők optimisták és arra számítanak, hogy 2024-ben főként a kínai és a csendes-óceáni térség lakói indulnak nagyobb számban útnak, mint korábban. A szakértők úgy látják, hogy Európa túl van az infláció legrosszabb időszakán, ami a 2024-es utazások előfoglalásának előnyére válhat.
Az előrejelzések szerint 2024-ben több kínai érkezhet Európába, a számuk elérheti a 2019-es szint 61 százalékát a tavalyi 33 százalék után. A jövőben viszont várhatóan megváltoznak a kínaiak utazási szokásai és egyre inkább a luxust és az autentikusabb élmények keresik majd.
A jelentés beszámol arról is, hogy a számok már most azt mutatják, hogy a szállodai és a rövid távú bérleti díjak Párizsban rendkívül nagyot nőnek egy év alatt. A szállodai szobaárak 69 százalékkal míg a rövid távú bérleti díjak 86 százalékkal emelkednek a 2024-es párizsi olimpiai játékok kezdetét követő hat hétre.
A szerzők megjegyzik, hogy a Boeing 737 MAX 9-es botránya nem érinti az európai piacot, ugyanakkor az év eleji havazások miatti járattörlések, a német sztrájkok és az izraeli háború igen.
Vonattal vagy repülővel olcsóbb utazni? Ámultunk és bámultunk, mikor kiderült az igazságKarácsonykor vonattal utazni átlagosan kétszer olyan drága, mint repülővel, állítja a Greenpeace szlovákiai szervezete. A környezetvédők a Pozsonyból való légi- és vonatközlekedés költségeit állították szembe, amiből egyértelműen az előbbi jött ki győztesen. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.