AstraZeneca Brüsszelt hibáztatja – és fordítva

Brüsszel a szerződés nyilvánosságra hozását kéri, miután Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúban kijelentette: a cég nem vállalt szerződéses kötelezettséget az oltóanyag biztosítására, mindössze annyit ígért, hogy „megtesz minden tőle telhetőt”, és csak azután pörgeti fel a szállításokat az EU-ba, miután az Egyesült Királyságban elérték a kellően magas átoltottságot. Szerinte az EU nagyrészt önmagát okolhatja a késlekedésért, mert három hónappal a britek után írta alá velük a szerződést.

Tagadta azokat a brüsszeli vádakat is, hogy az EU-nak szánt vakcinát másnak adja el drágábban.

Soriot állítása szerint nem termelnek profitot az oltóanyaggal, amelyet

adagonként három-négy dollárért árulnak világszerte.

Elmondta, hogy

a 27-ek hárommillió adag vakcinát kapnak, amint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi a szert (ez pénteken várható), és 17 milliót februárban.

Mivel a cég a következő hónaptól 100 millió adagot gyárt, „Európának jut a globális termelés 17 százaléka – miközben a lakossága csak a világ népességének öt százalékát teszi ki”, hangsúlyozta.

Az AstraZeneca a múlt héten jelentette be, hogy az első negyedévben 60 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállít az EU-ba a megállapodotthoz képest. Ha egyébként az EU-val folytatott vita nem lenne elég, az AstraZenecát a befektetői nevében beperelte egy nyugdíjalap is az állítólagos veszteségek miatt, amelyeket a vakcina tesztelésének hiányosságai okoztak. Ráadásul egy gyanús csomag miatt evakuálni kellett a dolgozókat tegnap az észak-walesi üzeméből, ahol az oltóanyagot fiolákba töltik és csomagolják.

Az EMA által szintén engedélyezett két másik vakcinával kapcsolatban viszont jobb hírek érkeztek. A Moderna európai partnere, a svájci Lonza bővíti a kapacitását, hogy biztosítsa az oltáshoz szükséges alapanyagok termelését, azonban még hónapokba telhet, mire a gyártás teljes sebességgel beindulhat.

A Lonza évi 400 millió adag vakcinához elegendő alapanyagot képes gyártani, a Moderna pedig idén legalább 600 millió adag oltás leszállítását ígéri.

A francia Sanofi a Pfizer-BioNTech konzorciumnak segít be az oltóanyag gyártásába, és több mint 125 millió adagot szállít le az EU-nak az év végéig.

A sikeres oltási kampány nélkül képtelenség megfékezni a járványt, amely így bármikor újra felerősödhet. Ez jelenti a legsúlyosabb veszélyt a világgazdaság számára az idén a Reuters által megkérdezett közgazdászok döntő többsége szerint, akik úgy vélik, hogy a globális GDP két éven belül éri majd el a járvány előtti szintet.

Aditya Bhave, a Bank of Amerika világgazdasággal foglalkozó közgazdásza hangsúlyozta: nehéz lenne eltúlozni a következő hónapok jelentőségét a gazdasági és közegészségügyi helyzet szempontjából.

A legnagyobb veszélyt azt jelenti, hogy a vakcinák hatástalannak bizonyulnak az új vírusvariánsokkal szemben, ami a világgazdaság zsugorodásához vezethet az első negyedévben

– mondta. Az ötszáz megkérdezett szakértő ezért nem emelte az idei növekedési kilátásokat a három hónappal ezelőttihez képest, változatlanul a globális GDP 5,3 százalékos bővülését várják. Jövőre viszont már négy százalékos növekedésre számítanak a korábban jelzett 3,5 százalék helyett. Ez alacsonyabb a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden nyilvánosságra hozott előrejelzésében szereplő 5,5 százalékos idei és 4,1 százalékos jövő évi várakozásnál.