Elektromos autókban tárolhatjuk a paksi áramot

A tervek szerint Aszódi Attila mellett Becskeházi Attila is államtitkár lesz a paksi kapacitás pótlásért felelős miniszter irányítása mellett, válaszolt a Világgazdaságnak Süli János, a tárca minisztere a beruházásról az MKIK magyar-orosz tagozata által rendezett konferencián. Aszódi Attila, aki eddig kormánybiztosként felelt a projekt előkészületeiért, a két új blokk „kerítésen belüli”, lényegében a szakmai részeit irányítja majd, míg Süli János a „kerítésen kívülieket”, Becskeházi Attila pedig a beruházásban részt vevő vállalatokkal való kapcsolatot koordinálja. Becskeházi Attilának Süli János szerint több évtizedes, most jól hasznosítható szakmai tapasztalata van.

A rendezvényen Parragh László, az MKIK elnöke emlékeztetett, hogy a kamara az Oroszország elleni embargó bevezetése után olyan intézkedéseket hozott, amellyel mérsékelni lehetett a szankciók káros gazdasági hatását. Parragh László kiállt az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok erősödése mellett, ismertette az orosz atomtechnológia előnyeit, és elutasította azokat a kritikákat, amelyek e nézetei miatt a szervezet érik. Hangsúlyozta, hogy a Paksi Atomerőmű működés során egyetlen komolyabb hiba történt, az is akkor, amikor – politikai döntésre – a fűtőelem kazettákat azok gyártója helyett egy másik társaság cserélte ki.

Köszöntő beszédében Oroszország magyarországi nagykövete, Vlagyimir Szergejev rámutatott, hogy a két új paksi blokk építése a magyar-orosz együttműködés egyik legnagyobb magyarországi projektje. Ismertette azok majdani előnyeit is: a meglévő blokkokhoz hasonlóan azokra is jelentős hányad juthat az áramellátásban, környezetkímélő, és olcsó áramot ad, és kisebb lesz az ország áram- és gázimport-igénye. Az új, 3+ generációs blokkok a maiaknál biztonságosabbak lesznek, mert a tervezői már hasznosították a fukusimai atomerőmű baleset tapasztalatait is.

Süli János, paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az eredeti tervek szerint már épülnie kellene az 5. és a 6. blokknak, hiszen a parlament már 2009-ben 95,4 százalékos többséggel adott elvi hozzájárulást az előkészületekhez. Mostanra már Brüsszel is – amelynek a vizsgálódásai miatt lassult az előkészítés –, megadta a végső hozzájárulását. A cél, hogy 40 százalékos magyar részvétellel megépüljön az új atomerőmű. A létesítménynek már megvan a jogerős környezetvédelmi és telephely-engedélye, annak pedig nincs halasztó hatálya a munkára nézve, hogy a környezetvédelmi engedélyt két környezetvédő szervezet megtámadta a bíróságon. A kivitelezéskor mindennek tökéletesen kell folynia, nincs mód az erőmű „másodszori” megépítésére. Ez Süli János szerint a kivitelezés során szakmai vitákat is feltételez, de ezeket le kell folytatni, így volt ez az 1-4. blokk építésekor is. Ennek köszönhető, hogy ma olyan jó minőségű egységek működnek ma Pakson, amelyek üzemideje 20 évvel meghosszabbítható. (A 4. blokk várhatóan az idén kapja meg erre vonatkozó engedélyét.)

Szükség lesz arra, hogy a Ganz EEG által gyártott, és a Roszatom által általánosan használt fűtőelem-átrakó gépekhez hasonló további olyan hazai fejlesztések szülessenek, amelyek használhatók a beruházás során. Süli János elmondta még, hogy Paks II. kis közepes aktivitású radioaktív hulladékai a Bátaapátiban működő, még kibővítendő tárolóba kerülnek, és a nagy aktivitásúak is oda, ahová majd az 1-4. blokkét szállítják. Az utóbbiról még nincs döntés. A kiégett üzemanyagokat a hosszú távú terv szerint célszerű újból feldolgozni, de előtte 50 évig Pakson tárolják őket.

A miniszter a Mavir áramigény-előrejelzésére hivatkozva kijelentette, hogy már most az a kérdés, mit épít majd az ország, ha átadta Paks II-t. Süli János a naperőművekben, azok alacsony rendelkezésre állása (így fajlagosan magas áruk) miatt nem lát nagy lehetőséget, de általában az atomenergia és a megújulók együttműködésében igen. A villamos energia majdani fő felhasználási területe szerinte a közösségi, később a személyautózás lehet. Ekkor az éppen fölöslegben előállított áram tárolójaként a járművek akkumulátorai szolgálnak. Ehhez persze az kell, hogy a rendszerek együttműködését távvezérlés segítse.