Olaj- és gázkoncessziók kellenek

A támogató szabályozás , illetve egyes beruházások megtérülésének függvénye, hogy a Mol mennyit tud megvalósítani az erre az évre tervezett, magyarországi beruházásaiból. Fasimon Sándor, a csoport magyarországi tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak elmondta: a tavaly ősszel meghirdetett program idei része a kutatást és a termelést érinti, az összegből 40-50 milliárd jutna erre az évre. Ennek a mezőfejlesztéssel és a hatékonyságnöveléssel összefüggő feladataival nem is lesz gond, bár a meglévő lelőhelyeknek a hálózatra való rákötését nehezítik a Natura 2000-ré minősített területekre környezetvédelmi elvárásai.

Az igazi nehézség a kutatás területén várható. „2010-ben zártnak minősítették Magyarországot, azóta nem hirdettek új koncessziót. Pedig a Mol felkészült: 2010 óta 30 ezer négyzetkilométerről 3,5 ezer négyzetkilométerre csökkentette a koncessziós területei nagyságát. (A bányatörvény múlt évi előírása 12 ezer négyzetkilométerben maximálja az egy vállalkozó által ellenőrzött koncessziós területet nagyságát.) De hiába, három éve sem szénhidrogén-, sem geotermikus lelőhelyre nem lehet pályázni. Így viszont nehéz lassítani a kimerülőben lévő, hazai lelőhelyek termelésének csökkenését. Az idő is sürget, hiszen a kutatás indításától 7-10 év is eltelhet a termelés megkezdéséig a nemzetközi gyakorlat szerint, de Magyarországon is kell 3-4 év.

A támogató szabályozást hiányából máshol is gond lehet. Problémás lehet a rezsicsökkentésben igencsak érdekelt földgázszállítás is, továbbá a gáztermelés, az 1998 előtt művelés alá vont mezők gáza hatósági ára miatt. Ha még lejjebb kell vinni az árat, a tevékenység gazdaságtalanná válhat, a Mol pedig nem tudja folytatni azokat. „Összességében tehát e korlátok miatt vannak kételyeim fejlesztési programunk kapcsán, a legjobb hozzáállásunk és a pénzügyi feltételek megléte ellenére is” – közölte a vezérigazgató-helyettes.

A terv másik fele viszont sínen lévőnek látszik. Ennek részeként például butadién üzem épül a cég tiszaújvárosi finomítójában. A új termék kibővíti cég petrolkémiai értékláncát, s már folyik a további hasonló lehetőségek vizsgálata is. Bő 10 milliárdba kerül a tiszaújvárosi és a százhalombattai létesítmények közötti termékvezeték felújítása, és nagyjából ugyanennyibe a logisztikai parkjainak fejlesztése. A társaság 17 milliárd forintból évi 3,5 millió tonnásról 5 millió tonnásra bővíti a kétirányú szállításra alkalmas Barátság 1 kőolajvezeték Magyarország és Szlovákia közötti szakaszát. Ez a csoporton belül a Slovnaftnak a legfontosabb, amely a csövön – az Adria vezetéken keresztül –, akkor is olajhoz jutna, ha elakadna az Oroszországból várt szállítása. Ez utóbbitól ugyan Fasimon Sándor nem tart, hiszen az orosz partnereket korrektnek tartja, de szerinte az csak jó, ha van a Slovnaftnak alternatív beszállítási lehetősége, ahogyan az oroszoknak is van alternatív kiszállítási megoldásuk.

A Dunai Finomító területén építendő gázüzemű erőmű terveivel viszont még kivár a Mol. A mai, alacsony áramárak mellett nem érdemes drága gázzal villamos energiát termelni. Kivár a nem hagyományos szerkezetben lévő, költséges kutatásokat igénylő gáz termelésével is. A derecskei lelőhely szerény találata legutóbb nem ígért gazdaságos termelést, ahogyan korábban a Makó-árokban az Exonnal és a TXM-mel indított munka sem.

Annál nagyobb hangsúly van a Mol-csoport finomítói hatékonyságának a javításán. A leesett európai kereslet miatt a földrész kapacitásainak a 8 százalékát leállították, de még mindig nagy a túlkínálat. A Mol-csoport ezért két éve 500-550 millió dolláros hatékonyság-javító programot indított, amelyből tavaly már megvalósult 150 millió, és teljesült az idei első negyedére előirányzott megtakarítás is. Az intézkedések révén a válság elmúltával „győztesként jöhet elő a Mol”. A hatékonyságot javítja az olajfinomítók közös logisztikai portfólióban történő kezelése is. A szállítási költség mellett alapvetően a kőolaj ára, az adók és a forint/dollár árfolyam határozza meg azt, hogy Magyarországon mennyibe kerül az üzemanyag.

Fasimon Sándor a Mol-csoport új szervezetében a magyarországi mellett a szerbiai, a szlovéniai és a romániai tevékenységért is felel. Romániában nemrég adták át a Mol 10 millió euróból, zöldmezős beruházással kialakított terminálját, amelynek a romániai piac jobb üzemanyag-ellátásában lehet szerepe. A Mol romániai piaci részesedése az adott kiskereskedelmi mára 13 százalékra nőtt.

Korszerű az államhoz kerülő tároló

Fasimon Sándor elmondta, hogy az államnak eladandó, szőregi gáztároló a kontinens egyik legfiatalabb tárolója, műszakilag igen fejlett és jó állapotban is van. Hangsúlyozta, hogy a felmérést független, felkészült szakértő végezte. Március 22-én született szándéknyilatkozat arról, hogy a tároló cég, az MMBF Zrt. 51 százaléka a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrzése alá kerül, a fennmaradó hányad pedig a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségnél marad. „Megértettük, hogy az állam a gáztárolókat stratégiai megfontolásból saját ellenőrzése alatt kívánja tartani. Számunkra az eladás profiltisztítás lesz, hiszen a termeléshez nincs szükségünk tárolóra, gáz értékláncunk pedig egyébként sem teljes.