Felvirrad a NAP a magyar agykutatásban

A NAP a 10 milliárd forintos keretösszegű Nemzeti kiválósági programon belül folytatódik, a fennmaradó 3,5 milliárdból a Nemzeti kvantumtechnológiai program kezdődhet el. A február 14-én meghirdetett pályázatok végső beadási határideje április 18., a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által jegyzett programhoz az NKFI Alap biztosítja a forrást. A felhívásra a központi és a konvergenciarégióból egyaránt benyújtható pályázat. A Nemzeti agykutatási program társadalmi jelentőségéről a Pálinkás József vezette hivatal kiemelte: a fejlett világ betegségterhének harmadát adó agyi rendellenességek megelőzése és kezelése a nemzetgazdaság versenyképességének erősítése szempontjából is stratégiai jelentőségű.

A NAP új fázisában a társadalmat leginkább nyomasztó betegségek, így a szorongás, a depresszió, az epilepszia, a stroke, az Alzheimer- és a Parkinson-kór korai felismerésére és gyógyszeres kezelésére összpontosíthatnak a kutatók. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója lapunknak elmondta: legalább olyan hangsúlyos lesz a már meglévő, felszálló ágban lévő kutatócsoportok további támogatása, mint újak létrehozása és felfuttatása, illetve az is fontos szempont, hogy a jelentős infrastrukturális fejlesztések után teljes legyen az új műszerek kihasználtsága. Szintén meghatározó lába lehet a programnak, ha sok felfedezés szabadalommá lesz, ez esetben több területen a tudományos eredmények eljuthatnak a termelés és az értékesítés fázisába.

Az agykutatási program által támogatott kutatók jelentős mérföldköveket hagytak már maguk mögött, ilyen az a felfedezés, hogy az internetfüggőség a drogfüggőséghez hasonlóan agyi szerkezeti elváltozást okoz, vagy az autizmus, a migrén és a skizofrénia gyógyítása felé tett fontos lépések. A program 2013-tól 2017-ig tartó szakaszában 6,4 milliárd forint jutott a Nap A-ra, melyben van tíz konzorciumi partner és öt pillér: a felfedező kutatások mellett a klinikai idegtudomány, a gyógyszerfejlesztés, a bionika és az infobionika, illetve a társadalmi kihívások.

Azok az intézmények, amelyek legalább három pillérben ütőképes kutatócsoportot tudnak felmutatni, 150 millió forintot kapnak évente, amelyek kettőben vagy egyben, azok 100, illetve 50 milliót. Ezt költhetik bérre, kis műszerre vagy dologi költségre. A fennmaradó 5,6 milliárd forint a NAP B programé, amely az agyelszívás visszaszorítását célozza, a külföldre távozó magyar kutatók hazahozására, illetve a fiatalok itthon tartására irányul. Új csoportokat hoztak létre új csoportvezetőkkel, elsősorban olyan egyetemi tanszékeken, ahol hagyománya van az idegtudománynak.

Tudományos áttörés a Semmelweis Egyetemen

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket – közölte tegnap a Magyar Tudományos Akadémia. Az új típusú sejtek alagutakat képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje révén, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Mindez a kutatók szerint új távlatokat nyithat a sérült agyszövet helyreállításában.