Van még hova fejlődnie a magyar lakásoknak energiahatékonyság terén

Az energiatanúsítványok az ingatlanok értékesítése vagy hosszútávú kiadás előtt készülnek, így ezek megoszlása pontos képet ad a forgalomképes ingatlanállomány energiahatékonyságáról is – írja az ingatlan.com közleményében.

A kiadott energiatanúsítványok szerint az elmúlt három évben 20-ról 23 százalékra nőtt a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanok aránya, míg az átlagos besorolású ingatlanoké 38-ról 48 százalékra emelkedett.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok aránya 42 százalékról 29 százalékra mérséklődött. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte:

Kedvező tendencia, hogy a leggyengébb energetikai adottságokkal rendelkező ingatlanok aránya egyre kisebb arányban vannak jelen az ingatlanpiacon, azonban a legkorszerűbb ingatlanok száma és aránya csak lassan növekszik.

A szakember szerint ez azért okozhat nehézséget, mert 2019-ben az érdeklődések több mint 60 százaléka érkezett korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanokra, ezekből viszont kevés van a piacon.

A szigorodó szabályok is segíthetnek

Az ingatlan.com szakértője szerint javíthat a helyzeten, hogy az idei évben 20-25 ezer lakás is megépülhet, amik korszerűségben és energiahatékonyságban nagyságrendekkel jobbak lehetnek a jelenlegi használt lakás állománynál. Ráadásul 2020-ban várhatóan kevesebb lakásberuházás indul mint a korábbi években, ami miatt több szakember és kapacitás juthat majd a lakásfelújításokra is. Az új lakások építését és vásárlását, illetve a meglévők felújítását az alacsony lakáshitelkamatok, a háztartások kedvezőbb jövedelmi helyzete, valamint az állami lakástámogatási rendszer bővülése is elősegítheti.

Balogh László kiemelte, hogy

a júliusban induló falusi Csok keretében támogatás igényelhető a meglévő ingatlanok felújítására is, ami főként a kistelepüléseken található ingatlanok minőségét javíthatja.

A minőség és energetikai hatékonyság javulásához hozzájárulhat az is, hogy az uniós szabályok szerint 2021-től minden új lakásnak közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A szakember arra is rávilágított, hogy a jelenlegi tendenciák alapján azonban több évtizedbe is telhet, amíg a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok kiszorulnak az ingatlanpiacról.