A dal, az Auld Lang Syne világszerte ismert lett, ám általában még az angol anyanyelvűek is a költemény első két versszakát ismerik. A szerzemény egyik sora arra buzdít bennünket, hogy
iszunk majd egy pohárnyi jóságot
(take a cup of kindess), ami egy ősi skót mondás. Azt jelenti, hogy osszunk meg egy alkalomhoz illő italt barátok között, ami legtöbbször a malátawhisky-re (single malt) utal. Manapság létezik whisky (skót eredetű, -e nélkül), whiskey (ír és észak-amerikai), rozs whisky (észak-amerikai), és a bourbon (észak-amerikai), de az ital nevétől függetlenül az előállítási módszer lényegi részei többé-kevésbé azonosak. Akárcsak a sör, a whisky is vízből, gabonafélékből és élesztőből készül. Skócia és Írország mocsaras vidékein szőlő nem, de árpa bőségesen termett. A középkori szerzetesek elsajátították a tüzes ital készítésének minden fortélyát.
A mértéktelen fogyasztás már akkor tragédiákhoz vezetett: a korai ír történelem krónikája rögzítette, hogy az egyik klánvezér, Richard Magranell szó szerint „halálra itta magát” 1405 karácsonyán.
A 17. századtól a skót és ír emigránsok magukkal vitték a lepárlási technikát az új világba. Azonban a bourbon megszületéséhez az angol George Thorpe járult hozzá azzal, hogy felismerte: a kukorica is tökéletes alapanyag az ital elkészítéséhez. Az ő találékonysága alapozta meg az amerikaiak mélyebb vonzódását a tölgyfahordóban érlelt és kukoricából készült bourbonnel.
A brit whiskyipart az 1725-ben bevezetett malátaadó visszavetette. A skót lepárlók az italt illegálisan készítették, a főzés a holdfénynél történt, innen az ital elnevezése (Moonshine) is.
Az Egyesült Államok 1791-ben kivetett malátaadója a pennsylvaniai gazdák körében lázadásokhoz vezetett.
A whiskytermelés hamarosan jövedelmező üzletággá bővült. Az államokba látogató briteket szabályosan elbűvölték a bourbon különböző felhasználási módjai. Charles Dickens írón át Mark Twainig elismerően beszéltek az italokról, az amerikai utazók ugyanolyan hatással voltak a brit know-how-ra, mint a tengerentúlra látogató britek az amerikai szakértelemre.
Az utóbbi években megfigyelhető egy újjáéledési folyamat a fiatalabbak körében is a whiskyfogyasztás iránt, miközben árveréseken hihetetlen összegeket fizetnek ki egy-egy üveg italért. 2018 októberében
egy 1926-os évjáratú Macallan 1,9 millió dolláros árával túlszárnyalta a szeszes italok aukciós rekordját.
A whiskyiparáról híres Egyesült Államokban negyedszázad alatt a legkevesebb bort fogyasztották 2019-ben. Az Z generáció (az ezredforduló előtti években születettek) más italfajtákat (koktélok, alkoholmentes sörök) preferálnak. A globális alkoholipar nyilvános adatbázisa (IWSR) szerint az államokban vásárolt bormennyiség 2019-ben közel 1 százalékot esett, amire 1994 óta nem volt példa – derült ki a Wall Street Journal cikkéből. Sokak szerint egyfajta nemzedékváltásnak lehetünk tanúi: a millenárisok (millenials – az ezredforduló után születettek) leváltják a borfogyasztási keresletet erősítő világháború után születetteket (baby boomer). Az IWSR kimutatásai szerint az Egyesült Államok polgárai inkább az erős, füstös és néha fűszeres aromákat részesítik előnyben, mint például a meszkál, aminek fogyasztási volumene 40 százalékkal nőtt. A borfogyasztást az európai importra kivetett amerikai tarifák tovább sújthatják.
Az Egyesült Államok tavaly 25 százalékos vámot vetett ki a Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból származó palackozott asztali borokra,
és további intézkedésekkel fenyegetett. A bor online vásárlása viszont fellendülőben: az IWSR előrejelzése szerint az amerikai online alkoholértékesítés 2019-es 3 milliárd dollárról 2024-re 13,4 milliárd dollárra növekszik. Az EU termelői évente több mint 3,34 milliárd dollár értékű bort árulnak az Egyesült Államoknak. Az Európai Független Borászok Szövetsége arról számolt be, hogy az Amerikába exportáló egyes tagjaik az októberi amerikai tarifa miatt elveszítették a tavalyi bevételük 10 százalékát.
A skót whiskyipar például azt prognosztizálja a WSJ cikket szerint, hogy a malátawhisky exportjára kivetett 25 százalékos vám 20 százalékkal veti vissza az eladásokat a következő évben az USA-ban. Ha emelik a tarifákat, és a kevert italokra (blended whisky) is kiterjesztik, akkor gazdasági szempontból olyan gyártókra, mint a Diageo vagy a Pernod Ricard nagyon érzékenyen fognak hatni. A WhiskyNet Kft. marketing és üzletfejlesztési vezetőjének, Kovács Dávid elmondása szerint az égetett szeszes italok között egy jelentősebb szerepet foglal el a whisky Magyarországon. Egyre divatosabb ismerni ezeket az italokat.
A kereskedelmi forgalom 80-85 százalékát a négy nagy márka (Ballantine's, Johnnie Walker, Jack Daniels, Jim Beam) adja
– mondta a VG.hu-nak Kovács Dávid. A single malt italokból kevesebbet fogyasztanak, mivel árkategóriában magasabb értéket képviselnek. Szerinte Magyarországon sok ember a pálinka fogyasztását részesíti előnyben, ahogy az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a házilag készített gyümölcspárlatoknak megemelkedett a presztízse. A whisky-vel nem csupán egy finom italt, hanem egy történetet is megveszünk – árulta el az üzletfejlesztési vezető.
A Brexit pontos hatása a hazai kereskedelemre még viszonylagos és csak spekulációkra enged következtetni.
Kilépett az Európai Unióból az Egyesült Királyság: a brit EU-tagság az előzetesen kijelölt időpontban, közép-európai idő szerint január 31-én megszűnt.
Kovács Dávid szerint az Egyesült Államok előbb vagy utóbb el fogja törölni a vámterheket, amiből főleg a skót italgyártók profitálhatnak. Az italbemutatókra igen nagy érdeklődés. A közösségi oldalakon nem ritkák a 600-700 fős csoportok sem, ahol a whisky és italkultúráról folyik a diskurzus.
Sajnos az alkoholipar a közösségi médiát globálisan a fiatal felnőttek megcélzásának egyik módszereként fogadta el. A Pernod Ricard, a Chivas Regal whisky készítője médiaköltésének egyharmadát a digitális erőfeszítésekre költi, és házon belüli stúdióval rendelkezik. A Smirnoff Vodka tulajdonosa, a Diageo influencereknek ad fizetést az online üzenetben szereplő termékek támogatása érdekében. Az alkoholt főleg reklámtáblákon és televízióban reklámozzák, de egyre nehezebb ellenőrizni a reklámtevékenységet a közösségi média és a határokon átívelő influencer tevékenységek miatt.
Magyarországon a reklámtörvény (2008. évi XLVIII. törvény) részletesen szabályozza az alkoholos italok reklámozásának lehetőségeit. Ebben kifejezetten fontos hangsúlyt kap a kiskorúak védelme a nekik szóló műsorsávokban, illetve például iskolák közelében nem is szabad alkoholos italt hirdetni. Úgy tapasztalom, hogy erre a hazai alkoholos italokat készítő, forgalmazó márkák is fokozottan odafigyelnek – jellemezte a hazai viszonyokat a VG.hu-nak Szerényi Szabolcs, a Kreatív magazin főszerkesztő-helyettese.
A közösségi médiában megjelenő hirdetések szabályozása külön nem kerülhetett bele a törvénybe. Itt jellemzően az a gyakorlat alakult ki, hogy életkor alapján szűrik az egyes social médiás reklámok célközönségét. Ez persze nem teljesen biztos módszer, hiszen a gyerek hamis életkort is megadhat, vagy akár használhatja a szülei készülékét is. A másik új fejlemény az influencerek megjelenése, akik a posztjaikat nem tudják elrejteni kiskorú követőik elől. Előfordult az elmúlt két évben olyan alkoholos influencermarketing-kampány is, amely bizony kivívta a szakma rosszallását.
Szerényi Szabolcs szerint a magyar reklámpiacon igen erős az önszabályozás, a legnagyobb márkák és ügynökségeik folyamatosan kapcsolatban állnak az Önszabályozó Reklámtestülettel, hogy a hasonló káros gyakorlatokat kiszűrjék. Továbbá a legtöbb nagy cég éves marketing-költségvetésének egy részét társadalmi célú ügyekre fordítja. A magyar piacon az alkoholos italok közül a nagy sörmárkák esetében van a legnagyobb hagyománya a színvonalas reklámozásnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.