Végveszélyben a kisüzemi sörfőzdék

A járulékok elengedését, a bérek egy részének átvállalásával munkaerő-megtartási támogatást és a nagy sörgyárak mennyiségi korlátozó szerződéseinek felfüggesztését is kéri levelében a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE), amelyet a Miniszterelnökségnek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, valamint a pénzügyi és a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportnak juttatott el. A javaslatok között szerepel továbbá a közüzemi díjak (víz, energia) támogatása, az iparűzési adó csökkentése, a kamarai díjak felfüggesztése, a lízingdíjak átütemezése, valamint a kedvezmények lassú és fokozatos feloldása mellett az újraindítás segítése is.

Bár a koronavírus miatt bevezetett korlátozások racionális intézkedések, drámai következményekkel járnak a több mint 90 hazai kisüzemi sörfőzde számára – írja a KSE. Gyenge Zsolt, az egyesület elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott:

félő, hogy már nem jöhet időben az állami mentőcsomag, hiszen vannak olyan kisüzemek, ahonnan 30-40 embert bocsátottak el, vagy küldtek kényszerszabadságra.

Az utóbbi egy hétben nullára esett vissza a forgalom, és közel állnak a tönkremenéshez. Mint mondta, kevés az iparágban a több lábon álló szereplő, akinek pedig mégis vannak egyéb érdekeltségei, rendszerint azok is a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódnak. Úgy tudja, hogy míg a nagy sörgyárak értékesítésének a 70 százalékát a kiskereskedelem adja, és csak a fennmaradó 30 százalékért felel az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat tömörítő HoReCa-szegmens, addig a kisüzemieknél ez az arány éppen fordított.

A többség forgalmának 80-90 százalékát a vendéglátóipar révén a hordós sör adja, Gyenge szerint egyeseknél ez az arány 95-97 százalék is lehet. Csak néhány piaci szereplő ágyazódott be úgy az élelmiszerláncokhoz, hogy 60 százalék alatti legyen a hányad.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható