Hosszas előkészítés és többszöri csúszás után, végre valóban startol az elektronikus jegyrendszer. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte a Világgazdasággal, hogy a nyár végén telepítik a Deák Ferenc tér (Sütő utca) metróállomáson az első beléptetőkapukat, valamint az érvényesítő készülékeket a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán. Itt teszteli majd éles környezetben a BKK a beléptetőkapuk funkcionális működését, továbbá az eszközök háttérrendszerekkel való kommunikációját.
A folytatásban véglegesítik a kártyakibocsátás részleteit, elkezdődik az állomásokon és a járműveken a jegyérvényesítő készülékek telepítése – addig az utazók nyitott kapukkal találkoznak majd. A rendszer indulása 2018 elejétől fokozatosan várható. Ekkor London, Párizs és több más nagyváros gyakorlatához hasonlóan minden beléptetőkapus állomás bejáratát lezárják, 180 centiméter magas, csúszószárnyas kapukat telepítenek, amelyek megakadályozzák a jegy nélküli belépést, és kamerarendszerrel is igyekeznek kiszűrni a csalásokat. A többi járművön, az autóbuszokon, trolikon és villamosokon jegyérvényesítő készülékek lesznek, a HÉV esetében az állomásokon helyezik el ezeket, a hajókon pedig kézi készülékeket alkalmaznak majd.
Az elektronikus jegyrendszerben a papírbérleteket és -jegyeket felváltja majd egy műanyag BKK-kártya, amelynek megszemélyesített és anonim formáját is választhatják majd az utasok. A plasztikot várhatóan az ügyfélközpontokban lehet majd megszemélyesíttetni, az anonim kártyákhoz pedig akár az automatáknál is hozzá lehet jutni. A kártyákra különböző módon lehet majd feltölteni a pénzt, amely aztán leutazható lesz. A tervek szerint az elektronikus személyi igazolványhoz is lehet majd bérletet társítani, s azt használni az utazáshoz. A papíralapú jegyek az utazási kártya megfelelő elterjedéséig párhuzamosan forgalomban maradnak, ezért a hagyományos jegyérvényesítő készülékek is ott lesznek a járműveken.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 54,5 millió euróval finanszírozza, emellett a Fővárosi Önkormányzat 5,3 milliárd forintot bocsát a BKK rendelkezésére. A szállítói szerződés alapján eddig 17,109 millió eurót fizettek ki a fővállalkozó német Scheidt & Bachmann cégnek, melyből 6,665 millió euró előleggaranciával védett kifizetés volt, hogy a BKK teljesítéssel kapcsolatos érdekei biztosítva legyenek – közölte a társaság.
A rendszerrel előrébb kellene tartani, de 2017 tavaszán született egy javaslat az átütemezésről, amire azért volt szükség, mert az eredetileg kiírt szerződés nem tartalmazta a 2016 januárjától bevezetett új elektronikus személyi igazolvány (e-szig) használatát a közösségi közlekedésben, továbbá a HÉV és az agglomerációs autóbuszjáratok átadását az állam részére. Nagymértékben módosult a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény is a közlekedési kártyák kibocsátásával kapcsolatosan. A jogszabályi háttér változása miatti átütemezés nem róható fel a vállalkozónak, de egyéb késéseket a szerződés vonatkozó rendelkezései alapján kötbérez a BKK – közölte a cég.
Szegeden a Cashless City koncepcióval összhangban több szolgáltatási területen is bevezetik az elektronikus fizetést. Valamennyi szegedi tömegközlekedési eszközön november végétől érintős bankkártyával is lehet fizetni a viteldíjat. Ehhez 180 járműre 300 terminált szerelnek fel. Ezentúl is lehet majd vonaljegyet váltani a vezetőnél, de az többe kerül – jelentette be Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Évente félmillió jegyet váltanak a járművezetőknél, és ez jelentősen hátráltatja a menetrend betartását. Szegeden 24 és 72 órás jegyeket is lehet majd váltani a fedélzeten. A fejlesztésben a város partnere a Mastercard bankkártyacég – mondta a Délvilág beszámolója szerint Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.