Árnyomás alá került a baromfiágazat

Az idei első fél évben exportált 106,3 ezer tonna baromfihús 2,9 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból –, de a tavalyi 263,2 millió eurónál lényegesen kevesebb, 239,8 millió eurós bevételt hozott. Az import eközben nőtt, így a baromfihús-külkereskedelem 180,8 millió eurós aktívuma 10,5 százalékkal volt kisebb 2018 első fél évéhez képest.

A romló szaldó részben a madárinfluenza utóhatása, az alacsony árak következménye

– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója.

A 2016–2017-es járvány nagy károkat okozott a víziszárnyas-termékpályákon, és a nagymértékben lecsökkent állományok miatt a múlt év első felében magas árak alakultak ki, ami visszavetette a fogyasztást. Addigra viszont a piaci logikának megfelelően sokan megpróbálták kihasználni a magasabb árakat, és növelték állományukat. A bővülő kínálat és a visszaeső kereslet hatására 2018 őszétől elindultak lefelé az árak, az idén pedig már jókora készletek halmozódtak fel.

A csirkehúspiacon ismét felfelé tart az import a tavalyi második fél év óta: Brazíliából óriási mennyiségben érkezik a mellfilé, és Ukrajna is nagy tételben teríti ezt az Európában kedvelt terméket, amelyből így óriási a túlkínálat. A problémát növeli, hogy az uniós termelés is emelkedett, a többlet pedig alacsonyan tartja az árakat. Világpiaci elemzők korábban azt valószínűsítették, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúst helyettesítő baromfihús iránt felfutó kereslet emeli a csirke árát is, de ez a vázolt okok miatt nem történt meg.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható