Megtelhetnek a szállodák pünkösdre

Számottevő többletforráshoz juthat idén a szállodaipar belföldről, a Széchenyi-pihenőkártya év végéig átjárhatóvá tett zsebeiből.

Az új forrás bőségét jól érzékelteti, hogy az OTP esetében a három zsebben – a szálláshelyi, a szabadidős és az éttermi alszámlán – lévő 160 milliárd forint majdnem hétszerese annak a 24 milliárdos éves forgalomnak, amelyet tavaly a pihenőkártyával fizető vendégek a szállodákban költöttek el.

Vélhetően azoknak a többsége, akik utazni akarnak a nyáron, és részt venni különböző kulturális és szabadidős programokon, már megkapta az oltást, vagy ezután veszi fel, annak tudatában, hogy a kormány egyértelművé tette:

augusztusig szükség lesz a védettségi igazolványra a pluszszolgáltatások igénybevételéhez.

A négymillió beoltott elérésénél, május elsejétől lehetővé vált szállodanyitás terve azt jelenti, hogy már nemcsak az üzleti utazók, hanem a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező 18 év alattiak is megszállhatnak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ehhez bejelentkezéskor kötelező a védettségi igazolvány és a személyazonosító okmányok bemutatása. A felelősség az ezek ellenőrzésére kötelezett szállodára hárul – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Mint a Világgazdaságnak kifejtette:

az első oltáskor kapott papírlapot nem fogadhatják el, vagyis aki utazást tervez, érdemes az első oltás időpontjától legalább 10-14 nappal későbbre foglalni, hogy ténylegesen kézhez vehesse a plasztikkártyát, amely a belépőt jelenti a szálláshelyekre, és számos egyéb helyre, például fürdőkbe, múzeumokba, színházakba is.

A jogszabály szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezők a szállodán belül is szabadon, maszk viselése nélkül közlekedhetnek. Ennek ellenére több szálloda általánossá tette a maszkviselési kötelezettséget, ugyanis lehetetlen ellenőrizni a különböző státuszú vendégeket a közös területeken aszerint, hogy kinek kellene és kinek nem kellene maszkot viselni, ami viszont a szálláshely kötelezettsége lenne.

Üzleti utazó fogadásakor a vendégnek kell nyilatkoznia, hogy milyen céllal érkezett, az önbevallásos alapon működő jogosultság ellenőrzésére nem a szállásadó, hanem a hatóság jogosult. Ez viszont vékony jég, mert hátrányba hozza a szabályokat precízen betartani igyekvő piaci szereplőket azokkal szemben, akik – úgymond – rugalmasabbak.

A szállodaipart is érintik még az érvényben lévő korlátozások, amelyeket a fokozatos újranyitás jegyében ígértek feloldani. Ilyen a lakodalmak tilalma, amelyet ötmillió beoltottnál terveznek eltörölni. A tízfős létszámkorlát a rendezvénypiacot, így a konferenciatermekkel és egyéb, nagy kapacitású helyiségekkel, vendéglátóipari háttérrel rendelkező szálláshelyeket is korlátozza még a bevételszerzésben.

Mint Flesch Tamás elmondta, a szállodák egyelőre abban bíznak, hogy néhány héten belül, még májusban eléri a beoltottak száma a következő nyitási fokozathoz szükségeset. A védettségi igazolványon, pontosabban a nyájimmunitás kialakulásán múlik ugyanis az ágazat sorsa. Abban azonban a szállodaszövetségi elnök már most biztos, hogy az idei nyár rendkívül erős belföldi forgalmat, akár a tavalyit is meghaladó volumenű bevételt hoz majd.