Erdős Gabriella
Egy közvetítői (mediációs) eljárásnak rengeteg előnye lehet a peres eljárással szemben. Már maga a közvetítőválasztás is a megegyezés szándékát erősíti a felekben. Olyan személyt lehet választani, aki független, jól ismeri az adott gazdasági területet, továbbá aki jártas a kompromisszumteremtés művészetében is. Közjegyzőtől is kérhető a névjegyzékből közvetítő kijelölése. A közvetítő nem hoz kötelező ítéletet, ő csak elősegíti a megegyezést, vagyis a felek végül is maguk rendezik el a problémájukat. Így a megegyezés nemcsak olcsóbb és gyorsabb, hanem a jó viszony is sokkal nagyobb eséllyel fennmarad, mint egy per után, ahol definíció szerint az egyik fél mindig vesztes.
Magyarországon a mediációt már néhány éve törvény szabályozza, ám a legutóbbi időkig gazdasági ügyekben csak ritkán használták. Ennek oka lehet a hazánkban általánosan alacsony kompromisszumkeresési hajlam: számos műben emlékeznek meg arról, hogy a magyarok mennyire szeretnek pereskedni, néha akár a fülemüle énekén is. Számos országban a közvetítés a vitarendezésnek a peres eljárást megelőző kötelező eleme, Magyarországon ez még nincs így. Az Európai Unióban is csak tavaly született meg az az irányelv, amely a nemzetközi közvetítői eljárás kereteit meghatározza, remélhetőleg ez új lendületet ad a hazai jogalkotásnak és gyakorlatnak is. Hiányoznak a jól képzett közvetítők is, bár ma már több intézmény kínál ilyen irányú képzést.
A nemzetközi adózásban az egyeztető eljárás intézménye hosszú múltra tekint vissza, bár ezzel az adózók a legutóbbi időkig ritkán találkoztak. Sokan talán nem is tudják, hogy adózók is kezdeményezhetnek adóhatóságok közötti egyeztető eljárást, ha az adott intézkedés nincs összhangban az adóegyezménynyel. Az adóhatóságoknak ilyen esetben össze kell ülniük, és törekedniük kell a megegyezésre. Miként a közvetítői eljárásban, az egyeztető eljárásban sem szükségszerű a megegyezés létrejötte, sőt, az eljárás megindítása indokolt esetben elutasítható. Az egyeztetés az adóhatóságok között folyik, így, bár az elindítója az adózó, ő maga az eljárásban nem vesz részt. Mint minden alternatív vitarendezési mód, az egyeztető eljárás sem befolyásolja az egyéb jogorvoslati módok igénybevételét, bár felmerülhet az a kérdés, hogy mennyiben kényszeríthető ki a hatóságok egyezsége, ha időközben attól eltérő bírósági ítélet is született az ügyben.
A legtöbb egyeztető eljárás jelenleg a transzferárak területén zajlik. A vállalatcsoportok tagjainak, a kapcsolt vállalkozásoknak a piaci árnak megfelelő transzferárat kell alkalmazniuk egymással kötött szerződéseikben. Amennyiben az alkalmazott ár a piacitól eltér, az adóhatóság a különbözettel az adóalapot módosíthatja. A másik érintett vállalkozásnál ellenirányú módosításra van lehetőség, ám egyáltalán nem biztos, hogy egy másik állam adóhatósága a piaci árat ugyanolyan módszerrel, ugyanakkora összegben állapítja meg, így a nem szimmetrikus módosítás miatt kettős adózás merülhet fel. Magyarországon jelenleg is tucatnyi ilyen egyeztető eljárás van folyamatban.
A peren kívüli vitarendezést számos egyéb intézmény, igazságügyi szakértő, választott bíróság is segíti. Az alternatív vitarendezési módok a gazdasági élet zökkenőmentességét segítik elő, ezért érdemes megfontolni közvetítői segítség igénybevételét, mielőtt a bírósághoz fordulnánk.
A szerző a PricewaterhouseCoopers cégtársa
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.