BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Déli Áramlat

Nabucco és Déli Áramlat: tényleg egymás konkurenciái?

Az elmúlt időszakban egymásra licitált a két nagyprojekt; a múlt héten kihirdették a Nabucco gázvezeték nyáron induló kapacitástenderét, és végre létrehozták a Déli Áramlat Zrt.-t is. A végcél közös, ahogy a kételyek is a megtévesztésig hasonlók, így felmerül a kérdés: vajon a két gázvezeték egymás konkurenciájának számít-e, vagy egy kalap alá vehetjük őket?
2010.02.03., szerda 07:41

A Nabucco kétségtelen előnye Európa számára, hogy teljesen függetlenít az orosz gázimporttól, s a türkmén és azeri készletek mellett a majdani iráni és iraki kapacitások is könnyedén rácsatlakoztathatók. Fölénye egyben hátrány is, mivel egyelőre csak Azerbajdzsán és Türkmenisztán gázvagyonára apellálhat számottevően. Utóbbi a döcögősen haladó vezetéktendert látva exportforrásait Kína és Oroszország felé kezdte lekötni; ezek az államok versenyelőnyben vannak, hiszen kész vezetékrendszerük van Türkmenisztán felé.

Bár az azeri készletek óriásiak a Sah-Deniz gázmező révén, előbbiek intő jelek, amelyeket az EU politikusai is észrevettek, remélhetőleg még nem későn – erre utalhat az erősödő kommunikáció az európai és türkmén illetékesek között. Ezenfelül a sikeres türkmén szállításokhoz időben el kell készülnie a Kaszpi-tenger alatti gázvezetéknek is, amely Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt kötné össze, ám ezt mondvacsinált okokra hivatkozva rendre megfúrja Oroszország és – ami nagyobb probléma – Irán is. Ez nem hagy kétséget afelől, hogy Teherán egyelőre szívesebben üzletel Kínával és Oroszországgal, mint az őt permanensen szankcionáló Egyesült Államok szövetségesével, az EU-val, amely ráadásul egyszer már elutasította az iráni közeledést a vezetéktender ügyében.

Továbbá alaposan újra kell rajzolni a Törökország uniós csatlakozásáról alkotott képet is, mivel a vezeték révén stratégiai tényezővé válik a muszlim ország. Grúzia is kényes pont, ugyanis a 2008-ban Oroszországgal vívott háború alapvető biztonsági kérdéseket vet fel. Valószínűleg ezért is csendesedtek el a hangok a Fehér Áramlat körül is, ez a vezeték Tbilisziből a bulgáriai Burgaszba, onnan pedig a többi EU-ország felé szállította volna a gázt. Ráadásul keresleti oldalról is jelentkezhetnek akadályok; Damoklesz kardjaként függ a projekt felett, hogy esetleg nem talál gazdára elegendő gáz a júliustól kezdődő árveréseken. Ez ugyanis megpecsételné az egész tervezet jövőjét, hiszen vásárlóerő híján hiába töltik meg a vezetéket gázzal. Ettől az eshetőségtől azonban egyelőre nem tartanak komolyabban az ágazati szakértők.

Az elemzés teljes terjedelemben itt olvasható

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője

 

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.