Hogy ezek az átalakítások kiket milyen mértékben és főleg mikortól fognának böjtölőre, egyelőre kérdéses. A tervek között minden bizonnyal szerepelnek az állami bürokráciát leépítő intézkedések is, ám könnyen lehet, hogy további elbocsátások és szigorítások is a csomag részét képezik.
A bizonytalanság ellenére mindenképpen biztató jel, hogy – ha némi késéssel is – a kormány felülvizsgálja a költségvetés kiadási oldalát is. Az utóbbi időben ugyanis szakemberek szinte kivétel nélkül azt hiányolták, hogy a kabinet átmeneti ágazati különadókkal igyekszik javítani a büdzsé egyensúlyát, tartós megtakarítások nélkül azonban az adócsökkentések idővel biztosan lyukat ütnek az államháztartáson. Úgy tűnik, ezzel már a kormány is tisztában van, hiszen az emlegetett 600-800 milliárd forint nagyságrendileg meg is felel a kiadáscsökkentés szükséges mértékének.
Egyik szemünk tehát nevet, a másik azonban sír. Elsősorban azért, mert egyre nehezebbé válik a tisztánlátás a gazdaságpolitika terén. Hogy a mélyreható reformok kidolgozásához idő kell, nem vitás. Olyannyira nem, hogy kérdés az is, a fennmaradó három hónap elég lesz-e ezek felvázolásához. E „várakozásnál” sokkal zavaróbb az, hogy a kormányzati tervek több területen mintha folyamatosan mutálnának. Arról, hogy a kormány 2012-ben is felélné a nyugdíjpénztári vagyon egy részét, eddig nem volt szó, és nem túl örömteli fejlemény. Eközben a 2014-ig szóló költségvetési kitekintésben a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap során egyetlen tétel szerepel: 78 milliárd forint 2011-re. Holott a kormány hetek óta arról beszél, hogy a visszatérő vagyon az államadósságot csökkentené. Ideje lenne rendezni a sorokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.