Ingatlanérték-növekedési díj - Haszontalan és ésszerűtlen?

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke
Helyi döntés
„Teljesen jó az elképzelés, foglalkozni kell ezzel a tervvel. Azt persze tisztázni kell, hogy nem sok önkormányzatnál volna ez igazán jelentős bevételi forrás: Budapest és az agglomerációja, Kecskemét, Győr, esetleg Debrecen számára lehet igazán fontos a terv. Sokat számít azonban, hogy mindenképp helyi adó legyen ez, az önkormányzat dönthessen róla rendeletben, a helyi sajátosságokat jól ismerve, és csak abban az esetben lehessen kivetni, ha külterületből belterületbe vonásról van szó; az ilyen területekhez kapcsolódó más feladatokra ott a kommunális adó. Egy átsorolás után akár ötszörösére is megnőhet az érték, az pedig természetes, hogy ilyen helyzetben a lakosok is szívesebben fordulnak arra.”

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Városmarketing
„Érdemes foglalkozni az ötlettel. Nyilvánvaló, hogy azokon a településeken folyhatna be sok az értéknövekedési díjból, ahol valaki beruház, erre pedig akkor kerülhet sor, ha a település arculata alapján ez megéri. Például egy lakópark építésébe egy befektető csakis akkor fog belevágni, ha van rá fizetőképes kereslet. Ez a kereslet viszont csak ott lehet meg, ahol költött rá az önkormányzat. Azt kell kiszámolni, hogy a vállalkozó és a település közt milyen arányban lehet megosztva a haszon, hogy mindenki jól járjon. Mindez persze nem azt jelenti, hogy rövid idő alatt nagy bevétel származhatna így, de ahol stratégiailag gondolkoznak, és jó a városmarketing, ott megéri részletesen átgondolni a tervet.”

Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke
Igazságtalan
„A javasolt értéknövekedési hozzájárulást egy igazságtalan, a települések egészséges fejlődését hosszabb távon akadályozó helyi „adóbevételnek” tartjuk, ugyanis az egy a jövőben esetlegesen bekövetkező értéknövekedést jelenbeli tényként kezel, függetlenül attól, hogy a telek tulajdonosa képes-e, vagy kívánja-e valaha is kihasználni a feltételezett értéknövekedési potenciált. A problémára a megoldást a településrendezési szerződésekre vonatkozó szabályozás átalakításában látjuk, ugyanis a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodások garantálják, hogy a területfejlesztéshez rendelt pénzügyi hozzájárulás a területhez szorosan kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére legyen felhasználva.”

Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adópartnere
Ésszerűtlen
„Szakmai szempontból a vagyonadók erősítése hátrányos, mert keletkezésük eleve klasszikus példája a többszörös adózásnak, és jelenlétük diszkriminatív az egyes felhalmozási formák között. Azért ésszerűtlen, mert az értékalapú ingatlanadók számítása, nyilvántartása és beszedése körülményes, egy speciális helyi szempont (az értéknövekedés mértéke) azt pedig még tovább bonyolítja. Nemzetgazdasági szempontból szintén helytelennek tartom, mert a jelenlegi építőipari és hitelpiaci recesszió kellős közepén az ilyen intézkedések tovább csökkentik az ingatlanberuházási kedvet. Nem szólva arról, hogy társadalmilag is ez az egyik legérzékenyebb adótéma.”

Pethő Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere
EU-direktívák
„Ambivalens a szakma véleménye a hozzájárulásról. Arra szánják, hogy a külterületi földek átminősítésével nagy pénzt bezsebelők a haszon egy részét leadózzák. De pont e rendeltetését nem tudja betölteni: leálltak a nagy ingatlanprojektek, nem épülnek lakóparkok, életben van a plázastop. Sújtja ellenben azokat, akiket nem kéne, például az új olajkutak környékén meg kell vásárolni a telkeket az utakhoz és egyéb kiszolgáló épületekhez, a területet át kell minősíteni, és máris adókötelezettség jelenhet meg. Sőt, félő, hogy speciális vállalati átalakulási esetekben az adóztatás uniós direktívába ütközhet. Úgy gondolom, ezeket az aspektusokat még alaposan át kell gondolni a törvény elfogadása előtt.”