Az egyre biztosabbnak látszik, hogy Athén megtagadja a mentőakció részeként vállalt kötelezettségeit. Ha ez bekövetkezik, akkor a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) elvágja a pénzügyi támogatást, így lényegében elkerülhetetlenné válik az ország kilépése az euróövezetből. A pekingi kormánytisztviselők nem ringathatják magukat olyan illúziókba, hogy Kína immúnis lesz az adott esetben kialakuló pénzügyi járvánnyal szemben. A görög kiválás súlyos csapást jelentene a periferiális euróövezeti országok államkötvényeit kézben tartó uniós bankokra, az ezt követő adósságleépítés rengéshullámai pedig átterjednének a feltörekvő térségekre, így Kínára is.
Az euróövezeti szuverén adósságokkal és a bankszektorral szemben a kínai bankok kitettsége elhanyagolható. A görög kilépés után azonban olyan mértékű tőkemenekítés indulna meg a kockázatos piacokról, amely felérne a Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlása idején tapasztaltakkal. Márpedig most a külföldi befektetők feltörekvő térségekben tartott kintlévőségei jóval nagyobbak, mint négy éve.
Tavaly Kína a valóságban is megtapasztalhatta az adósságleépítés hatásait, amikor az európai pénzügyi rendszer szemlátomást az összeomlás szélére került. Amikor az európai bankok fedezékbe húzódtak, akkor a jüan árfolyama is csökkent 11 egymást követő napon, holott Kína folyómérleg-többleteket mutatott ki. Ha megnézzük a felzárkózó térségek valutáinak és egyéb eszközeinek idei második negyedéves teljesítményét, akkor azt látjuk, hogy az adósságleépítés újraindult. A csalódást keltő első negyedéves növekedési adat láttán a befektetők már- is tanakodni kezdtek, vajon érdemes-e pénzüket Kínában tartani. A görög kiválás ebben a helyzetben az utolsó csepp lehetne, amely bizonyosan kiváltaná a belföldi monetáris kondíciók szigorítását olyan időpontban, amikor az üzleti ciklus éppen egy törékeny ponton van.
A tőkeforgalom liberalizálásáról szóló elképzelések felvetése a fentiek alapján nem is jöhetett volna rosszabbkor. Éppen ellenkezőleg: a kínai központi banknak és más illetékes hatóságoknak vizsgálniuk kellene a tőkeforgalom korlátozásának, a piac felfüggesztésének és a sürgősségi likviditásjuttatásnak a lehetőségeit. Ezek az intézkedések nem térnek el nagyban attól, amelyeket az euróövezetnek kellene alkalmaznia, ha Görögország kilépni kényszerülne.
A görög kiválás gazdasági következményeinek kezeléséhez Kínának középtávú tervvel is rendelkeznie kellene. Ha a járványszerű terjedés korlátozott lenne, az euróövezet kibocsátása akkor is erősen esne, bár nem katasztrofális mértékben. Lévén az EU a legfontosabb külkereskedelmi partnere, Kínának ilyen esetben tartania kell az exportszektor foglalkoztatási viszonyainak romlásától.
Mint azt Japán példája mutatja, egy pénzügyi válságból eredő recesszió jelentősen elhúzódhat, mert az adósságleépítés egy hosszabb folyamat. Ennek alapján valószínű, hogy a mostani recesszió mind Amerikában, mind Európában jelentősen elhúzódhat. Ezért fontos, hogy a kínai kormánynak legyen közép- és hosszú távú terve egy elhúzódó globális pangás következményeinek kezelésére. A problémák sorában ott van a munkanélküliek számának megugrása, ellátásuk fedezetének megteremtése, a társadalmi stabilitás megóvása. Át kellene állni egy olyan növekedési modellre, amelyben nagyobb súlyt kap a belföldi kereslet. Várható továbbá, hogy a nettó külfölditőke-beáramlás legalább néhány negyedévre megcsappan éppen akkor, amikor az összkereslet amúgy is gyenge. Egy deflációs spirál elindulásának megelőzéséhez a kínai központi banknak erős anticiklikus politikát kell folytatnia.
A jüan árfolyamának változásához – szükség esetére – kétirányú mozgási lehetőséget kell teremteni. Az euróövezet perifériáján a legnagyobb baj a versenyképesség elvesztése volt, ami a németek mérlege miatt rejtve maradhatott. A kínai központi bank bármilyen monetáris könnyítése során ügyelni kell arra, hogy a művelet ne legyen felhasználható a fájdalmas szerkezeti reformok elkerüléséhez.
Végezetül: Kínának készen kell állnia arra, hogy segítő kezet nyújtson. Biztosítania kell, hogy a görög kiválás után az euróövezet integritását ne fenyegesse közvetlen veszély, ezért Pekingnek csatlakoznia kell nemzetközi partnereihez egy hiteles tűzfal kialakításában, mégpedig az IMF-en keresztül. Eközben az euróövezetnek – és különösképpen Németországnak – fel kell ismernie a görögök kiesésének alapvető okát, el kellene határozni a továbblépést a fiskális unió irányába, világossá téve, hogy más, veszélyeztetett tagországok esetében a kizárólagosan alkalmazott megszorítások erőltetése zsákutcát jelent.
Egy megfelelő tűzfal és a szerkezeti reformok iránti európai elkötelezettség megnyugtatná a piacokat, és mérsékelné bármely kínai hozzájárulás kockázatait. A vita részévé kellene tennie emellett az IMF irányítási reformját. Eközben az euróövezet még nyitottabbá válhatna a kínai cégek külföldi befektetései előtt.
Egy potenciális görög kiválás egészen új kihívásokat jelent Kína számára a következő hónapok során. A megvívandó csatához kész tervvel kell rendelkeznie.
Copyright: Project Syndicate, 2012.
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.