Amikor a kevesebb több

2007-ben az Európai Unió fontos lépést tett annak érdekében, hogy növelje az unión belüli energiahatékonyságot, célként megjelölve az energiafogyasztás 20 százalékkal történő csökkentését 2020-ra. 2010 és 2011 között az unió olajszámlája közel 100 milliárd euróval nőtt – egy ilyen mértékű változás hosszabb távon aligha tartható. Legfőbb ideje, hogy a jelenleg még kiáramló, energiára költött milliárdokat az unión belül tartsuk, és energiaberuházások finanszírozására fordítsuk.
Az Európai Unió ezekben a napokban kiemelt figyelmet szentel az energiahatékonyság témájának.

Ennek jegyében jelenleg több szinten is folynak a tárgyalások az Energiahatékonysági Irányelvről, az úgynevezett EED-ről, mely alapot teremthet Európa jövőbeni növekedéséhez, és elősegítheti a munkahelyteremtést. Másrészről azzal az eredménnyel kecsegtet, hogy jelentősen csökken az EU egyre dráguló, egyelőre sajnos növekvő tendenciát mutató olaj- és gázimportja. A remények szerint a jelenleg folyó tárgyalások június végére lezárulhatnak.

Amennyiben az energiahatékonyságról szóló irányelvet elfogadják, bevezetése éves szinten 24 milliárd euró költséget eredményez 2020-ig. Ezzel szemben a társadalom – vállalati és fogyasztói szinten – 44 milliárd eurót takarít meg a tüzelőanyagra fordítandó kiadások, valamint az energiatermelésre és -elosztásra irányuló beruházások csökkenésének köszönhetően. Az Energiahatékonysági Irányelv nem utolsósorban jelentősen hozzájárul az Európai Unió energiaellátásának biztonságához.
Az Európai Bizottság becslése szerint a kérdéses irányelv várhatóan nem kevesebb, mint 34 milliárd euróval növeli az EU GDP-jét 2020-ra. Az sem elhanyagolható mai, munkanélküliség sújtotta világunkban, hogy előmozdíthatja 400 ezer új munkahely létrejöttét.

S hogy mit jelent az egyes EU-polgárok számára? Az energiahatékonysági célok megvalósulása előreláthatóan éves szinten ezer euró megtakarítást eredményez háztartásonként az elkövetkezendő tíz évben. Azaz a megtakarítások nemcsak elvont szinten lesznek jelen életünkben, de következményeit közvetlenül saját bőrünkön is tapasztalni fogjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a jobb energiahatékonyság korántsem áll ellentétben a gazdasági növekedéssel, sőt kifejezetten előfeltétele annak.

Az irányelv hatályba lépésével közös környezetünkre is pozitív hatást fog gyakorolni. Az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése várhatóan 740 millió tonnával csökkenti az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátását 2020-ra. Európa a költséghatékonyság útjára lép, és 2050-re teljesíteni kívánja célkitűzését, a szén-dioxid-kibocsátás 80–95 százalékkal történő csökkentését.

Az elmúlt 150 év során a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma közel 40 százalékkal növekedett. Energiafelhasználásunk mostanra egy három pilléren nyugvó válságtényezővé vált: a pénzügyi válság, a klímaváltozás és erőforrások válsága egyidejűleg fejti ki hatását. Abban kétségtelenül mindannyian egyetértünk, hogy azonnali cselekvésre van szükség, de a gazdasági helyzet és az egyes tagállamok nemzeti programjai sok esetben gátat vetnek az ambiciózus törekvéseknek.

A célok elérése és az Energiahatékonysági Irányelv e hó végéig történő elfogadása érdekében a felek politikai szándéka mellett nagyfokú rugalmasság is kívánatos. Az Európai Unió soros elnökeként Dánia minden erejét latba veti. Igyekszik megoldást keresni a vitás kérdések rendezésére, és elősegíteni a kompromisszumok megszületését. Az idő szorításában dolgozva azon munkálkodik, hogy közös platformot teremtsen Európa számára, és megtalálja az előrevezető utat, mert ahogy a híres költő mondja: „Az életben nem az a fontos, hol vagyunk, hanem az, merre tartunk.”