Banki adategyeztetés: közeleg a számlák zárolásának napja

Piaci tapasztalataink és a Magyar Nemzeti Bank felmérése is alátámasztja, hogy a bankok nem állnak jól a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) meghatározott átvilágítások elvégzésével. Pedig június 26-a után a még nem átvilágított ügyfelek tranzakcióit a szolgáltatók kötelesek megtagadni.

A Pmt., azaz a 2017. évi LIII. törvény értelmében a bankoknak teljes körű ügyfél átvilágítást kell végezniük mindazon ügyfelekre is, akikkel 2017. június 26. előtt kötöttek szerződést. Mivel a bankszektorban gyakran a szükségesnél több adatot kértek el szerződéskötéskor, így előfordul, hogy valamelyik bank megfelel az új szabályozás által előírt ügyfél-azonosítási előírásoknak, de többségében nem ez a helyzet. Az érintettek köre meglehetősen nagy, mivel a korábbi szabályok lazábbak voltak, így sokaknál hiányzik valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat, és ezeket pótolni kell.

Több szolgáltató még nem értesítette az ügyfeleket, ezért nem árt, ha ők is odafigyelnek: aki több mint 2 éve nyitott számlát, annak célszerű utánanéznie ennek a szolgáltatójánál. Az adategyeztetés elmulasztása miatt ugyanis a bank június 26. után kénytelen lesz megtagadni a tranzakciókat. Ebben az esetben se átutalni, se kártyával fizetni, se automatából pénzt felvenni nem lehet majd, ameddig a teljes körű információk nem állnak a szolgáltatók rendelkezésére. Az adategyeztetést célszerű mielőbb elvégezni, mert ahogy közeleg a nagy nap, úgy lesznek egyre zsúfoltabbak a bankfiókok.

Magánszemélyek esetében a legnagyobb nehézséget a kiemelt közszereplő státusz vizsgálata/nyilatkozata jelenti, mivel korábban azt a belföldi ügyfelek kapcsán a pénzügyi intézmények jellemzően nem vizsgálták. Ugyancsak problémás az érvényes személyazonosító okmányok (magyar ügyfelek esetében többek között személyi igazolvány és lakcímkártya) másolatának beszerzése.

Szervezetek esetében a legnagyobb nehézséget a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, illetve az egyébként képviselőként/meghatalmazottként eljáró természetes személyek előzőekben leírt adatainak és okmánymásolatainak beszerzése jelenti. Tipikus hiba, hogy a céges képviselőknél a születési helyet annak idején nem rögzítették, ez pedig most már kötelező adat.

A hiányzó adatok egy része beszerezhető nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok alapján is. Ez azonban nem mindenre igaz, és technikai akadályai is lehetnek, mert például a magyar lakcímnyilvántartást megfelelő indok nélkül nem lehet csak úgy lekérdezni. A külföldi ügyfelekkel még nehezebb a feladat, ezért egy nemzetközi piacon aktív, sokféle állampolgárt kiszolgáló banknál még hosszadalmasabb a folyamat.

A jogi személyekre és a képviselőkre nagyobb körben lehet jól használni az adatbázisokat, ám ezek országonként nagyon eltérőek (például milyen módon érhetőek el, milyen társasági formára milyen adatot tartalmaz). Még a régiós országok céginformációs adatbázisai is különbözőek, az egzotikusabb országokban bejegyzett ügyfelekről/partnerekről (magyar szolgáltatóknak van ügyfele Arubától Vietnámig) pedig elég nehéz lehet megbízható adatokat szerezni.

A jogszabályok széles ügyfélkör esetén biztosítják, hogy az esetleg hiányzó adatokat, okiratokat, okmánymásolatokat postai úton, vagy akár netbankon keresztül, illetve a banki ügyintézővel való élő videó-kapcsolat révén is beküldhesse az ügyfél, így elvben nem kötelező személyesen megjelenni a bankban. Sajnos az elektronikus megoldásokat kockázatkezelési okok és IT kapacitáskorlátok miatt csak kevés szolgáltató ajánlja fel.

A személyes megjelenésen kívüli opciók egyébként az MNB szerint alapvetően akkor alkalmazhatók, ha az ügyfélkapcsolat eredeti létesítésekor a teljes körű ügyfél-átvilágítást végeztek az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően, ezért csak az új előírások szerinti néhány nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat hiányzik. Ilyenkor is figyelembe kell azonban venni az ügyfelek kockázat-besorolását, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak kell döntenie az ilyen megoldásokról és az alkalmazandó követelményekről (például milyen másolatot fogadnak el).

A biztonságra törekvés jegyében a bankok a postai vagy elektronikus megoldásoknál szigorú formai feltételeket írnak elő, és ez megnehezíti az ilyen csatornák alkalmazását az ügyfelek számára. Több szolgáltató is lehetővé teszi, hogy az okmányok másolatát postán küldje be az ügyfél, de csak közjegyző által hitelesített, vagy külföldi esetben a helyi megfelelő hatóság által hitelesített és szükség esetén a magyar külképviselet által felülhitelesített másolatot fogadnak el.

A nagyszámú ügyfelet kiszolgáló intézmények esetében érdemes megfontolni az automatizálás különböző lehetőségeit. A szoftverrobotok, vagy mesterséges intelligenciára épülő technológiák nagyon hatékonyan tudják támogatni a folyamatot, sok manuális tevékenységet elvégeznek, így a szakemberek az adatok értékelésére és elemzésére fókuszálhatnak. Erre vonatkozóan már több jó megoldást is láttunk a piacon, illetve hasonló megoldásokat alkalmazunk már mi is.