A Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése alapján a magyar gazdaság soha nem látott tempóban nőtt 2021-ben. A negyedik negyedéves adat erős pozitív meglepetést okozott. Ennél is érdekesebb azonban, hogy mit jelent a 2,1 százalékos utolsó negyedéves gazdasági növekedés az idei év szempontjából.
Három igen nyomós érv szól amellett, hogy ne a 2021. évi növekedést boncolgassuk.
De mit adhat nekünk egy múltbeli adat a jövő tekintetében? Nos, a rövid távú gazdasági előrejelzésben érdemi segítséget nyújt az előző negyedév gazdasági teljesítményének ismerete. A német Bundesbank tanulmánya szerint a negyedik negyedév adatának ismerete 68 százalékkal csökkenti a rá következő év gazdasági növekedésének előrejelzési bizonytalanságát. Sőt ha már az első negyedévet is látjuk, akkor ez a bizonytalanság 32 százalékra csökken. A magyarázatot az úgynevezett áthúzódó hatás jelensége (carry-over effect) adja.
Az éves átlagos gazdasági növekedést, azaz a reál GDP változását egy adott évben két tényező határozza meg: az éven belüli növekedési dinamika és az áthúzódó hatás. Ez utóbbi azt mutatja meg számunkra, hogy mennyivel nőtt volna a GDP az adott évben akkor, ha a negyedéves növekedési ütemek nullák lettek volna. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben megfigyelt reál GDP szintje nem változik, stagnál a következő év során. Az éven belüli növekedési dinamika pedig nem más, mint a tényleges gazdasági növekedés és az áthúzódó hatás különbsége.
Mit is jelent mindez a friss, 2021-es adatokban?
Az előzetes GDP-számok alapján a rekord 7,1 százalékos gazdasági növekedésből 2,6 százalékpontot (vagyis valamivel több, mint egyharmadát) ez az áthúzódó hatás biztosított. Tehát ha 2021-ben stagnált volna a GDP szintje, akkor is lett volna 2,6 százalékos gazdasági növekedés, pusztán statisztikai alapon. Ami ezen felül jött, vagyis nagyjából 4,5 százalék, az volt a valós gazdasági teljesítmény.
Ez utóbbi is egyébként rekord a magyar gazdaságban, soha nem volt ekkora éven belüli gazdasági növekedés Magyarországon.
De nézzük, mit jelenthet mindez 2022-ben. A tavalyi utolsó negyedévben 2,1 százalékkal bővült a gazdaság negyedéves alapon. Mi lett volna, ha a piaci konszenzus, vagyis 1,2 százalék valósul csak meg? A számításokat elvégezve egy ilyen évzárás 1,9 százalékos növekedést biztosítana az idei évben az áthúzódó hatás révén. A konszenzus helyett a tényadatot használva ez az áthúzódó hatás 2,6 százalékra emelkedik. Vagyis pusztán a negyedik negyedéves – konszenzust bőven meghaladó – gazdasági dinamika 0,7 százalékponttal gyorsabb gazdasági növekedést biztosít a magyar gazdaság számára 2022-ben.
Tehát már most „zsebben van” 2,6 százaléknyi GDP-növekedés az idei évben, még akkor is, ha a gazdaság stagnálna. Ezek után már csak azt kellene megjósolni, hogy mennyi lehet az éven belüli növekedés idén. Várhatóan a tavalyinál valamivel mérsékeltebb, hiszen idén már jóval szigorúbb a monetáris politika, magasabbak a kamatok és minimális a hitelezés támogatása. Emellett az év eleji kiköltekezés után a költségvetés is szigorúbb lehet a második félévben. Ezt részben kompenzálhatja a hiánygazdaság tüneteinek múlása. Szóval, ha konzervatív módon a tavalyi 4,5 után idénre 3-3,5 százalékpontos növekedési impulzussal kalkulálunk, akkor is 6 százalék körüli GDP-bővülést várhatunk 2022-ben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.