Merre van kiút az európai energiaválságból?

Az energiaárak brutális emelkedése már eddig is átgondoltatta a megújulók szerepét a piaci szereplőkkel, az Oroszország elleni szankciók és az ellátásbiztonsági törekvések azonban még inkább felerősítik a változás igényét az energetikai piacokon. A jelenlegi helyzet minden olyan energiaforrásnak javítja az esélyeit, amellyel Európa közelebb juthat ahhoz, hogy önellátó legyen. 

A kiszámíthatatlanul változó energiaárak az inflációra és a gazdaság teljesítményére gyakorolt negatív hatásuk miatt az ukrajnai háború előtt is nehézségeket okoztak egész Európának. Az energiaéhség mindeközben folyamatosan fokozódik: míg egyik oldalon a tudatos energiafogyasztásra törekszik a lakosság, addig egyre több elektromos eszközt használ. A piaci bizonytalanság arra késztetheti a fogyasztókat, hogy átgondolják energiafogyasztásukat, és védekezzenek a kilengések ellen.

Bár Magyarországon a rezsicsökkentés miatt a lakosság és a kisvállalkozások eddig nem érezték annak fontosságát, hogy tudatosabban fogyasszanak, az energiaárak változása az infláción keresztül rájuk is hatással van.

Összességében tehát mind a nagyfogyasztók, mind a háztartások a folyamatos, biztonságos energiaellátásban érdekeltek.

A kilengések elleni védekezés egyik módja, ha a saját termelés mellett tesszük le a voksunkat. A megújuló természeti erőforrásokat kiaknázó erőművek teljesítménye ma már jól tervezhető, akár némi tárolókapacitással kiegészülve a termelés kilengéseit is képesek kezelni. Európai szinten arra számíthatunk a közeljövőben, hogy az uniós szabályozási és támogatási rendszer még magasabb fordulatra kapcsol, hogy a zöldátállás felé vezető útról a lehető legtöbb akadályt legördítse. A megújulóenergia-termelés a jelenleginél jóval nagyobb szerepet játszhat a jövőben, a tiszta energiára való gyors átállás szükségessége pedig új ágazati fejlesztéseket ösztönöz.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos főbb trendek közé tartozik a digitalizáció, az energiahatékony integráció és a megújulóenergia-termelés időszakosságát leküzdő megoldások. Az időjárás miatti bizonytalan termelés és a korlátozott szabályozhatóság komoly kihívást jelent a villamosenergia-rendszer termelése és a fogyasztás mindenkori egyensúlyáért, a rendszer stabilitásáért felelős rendszerirányítónak. Mindezek miatt egyre nagyobb az igény az olyan, a meglévő rendszerekbe integrálható és optimalizáltan működtethető megoldásokra, amelyek képesek korrigálni az előrejelzési pontatlanságokból fakadó termelési-fogyasztási egyensúlytalanságokat. A fenti kihívások kezelésére határozta el az ALTEO, hogy létrehozza a mesterséges intelligencián alapuló, önálló termelési és kereskedelmi döntéseket meghozni képes, „okos” erőművi villamosenergia-termelést irányító és optimalizáló rendszerét. Az ilyen szabályozási központok megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon biztosítani tudjuk a megújuló energiaforrás bázisú erőművek elterjedését és a villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságát.

Az energiaszektor szén-dioxid-mentesítésének egyik meghatározó szereplője lehet a hidrogén: egyes szakemberek körülbelül hatszoros emelkedést becsülnek a most és a 2050-ben előállított hidrogén mennyisége között.

Az egyéb megújuló és alacsony karbonintenzitású gázok mellett a zöldhidrogén is fontos helyet kapott az Európai Bizottság új dekarbonizációs klímacsomagjában. Eszerint a hidrogén már 2030-ig is jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, az ellátásbiztonság erősítésében és a dekarbonizációs célok elérésében. Bár a Wood Mackenzie jelentése szerint a zöldhidrogén egyelőre túl drága a hagyományos hidrogén-előállításhoz és a helyettesítendő energiahordozókhoz képest, a politikai tervek és fejlesztések arról árulkodnak, hogy elkezdődhet a technológia széles körű telepítése.