Az építőipar Magyarországon – ahogy tavaly, idén is – a GDP-növekedés egyik motorja: bár a termelési volumen éves emelkedésének üteme augusztusban lassult (5,9 százalékra), az év első nyolc hónapjában még így is csaknem 30 százalékos volt a bővülés a KSH adatai szerint.
Az erőteljes növekedés által sugallt optimista képet több tényező is árnyalja. A rendkívül gyors, az unióban a legerőteljesebbnek bizonyuló növekedés hosszú távon nehezen fenntartható. Ezt feltehetően érzik maguk a cégek is, amelyek nagy része rövid távra – néhány jól megtérülő projektre – tervez.
Ez a tendencia ráadásul nem csupán Magyarországra, de az egész régióra érvényes, ahol viszonylag kevés a nagy múltú, komoly hagyományra visszatekintő építőipari vállalat. A rövid távú gondolkodás hátulütője, hogy a stratégiai jelentőségű hatékonyságnövelés elhalasztása a taktika részévé válik: a cégek nagy része csak akkor fejleszt, ha a megtérülést már a következő egy-két projektben biztosra veszi.
A helyzetet – különösen Kelet-Közép-Európában – a munkaerőhiány is súlyosítja, a képzett munkaerő hiánycikké vált. Ebben természetesen szerepet játszik az elvándorlás, de problémát okoz, hogy egyre kevesebb a szakképzett fiatal, miközben a pályán maradók átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A cégek változatos eszközökkel próbálnak felülkerekedni a nehézségeken: egyre többen alkalmaznak külföldieket – jellemzően Romániából és Ukrajnából érkező munkásokat –, és sajnos leginkább a kis-közepes cégeknél továbbra is előfordul a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás, a négy órára bejelentett alkalmazottak nemritkán tíz órát is dolgoznak, a különbözetet pedig zsebbe kapják.
A munkaerőhiány miatt emelkedtek a bérek is, 2016 óta 30–50 százalékkal. Hasonló, sőt egyes kategóriákban ennél is gyorsabb ütemben nőttek az építőanyagárak és a szállítási költségek is. A körülmények változása, a megnövekedett költségek miatt egyre több cég érzi elkerülhetetlennek a hatékonyság növelését célzó fejlesztéseket. Ez új fejlemény: amíg a kivitelezés fajlagos költségei viszonylag alacsonyak voltak, addig a kevésbé hatékony módszerek is megfeleltek.
Miként lehet tehát a hatékonyságot növelni az építőiparban? Az egyik irány az előregyártott anyagok, elemek használata. Ha kisebb az építéshelyszíni munka igénye, akkor pontosabb lehet a kivitelezés, biztonságosabbá válik a munkavégzés és – korántsem utolsósorban – sokkal kevesebb hulladék képződik, aminek kezelése szintén egyre többe kerül. Az előregyártás helyszínei ráadásul „fixek”: aki itt vállal munkát, akár le is telepedhet, nem kell ingáznia vagy munkásszállásra költöznie. Ez Magyarországon különösképpen fontos szempont, a hazai munkaerő ugyanis a legkevésbé mobilak közé tartozik.
Az előre elkészített elemek tervezése és gyártása rendkívüli körültekintést igényel, ebben a digitális technológiák alkalmazása nyújthat segítséget. Az építőipart kevesen tekintik a digitalizáció zászlóshajójának, de a fejlődéssel ez az iparág is csak úgy tarthat lépést, ha egyre szélesebb körben alkalmazza az ipar 4.0 módszereit. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a hazai ingatlanberuházásokban érdekelt értéklánc cégei jellemzően nem használják a digitális eszközöket: miközben például technikailag megoldható lenne az építéshelyszíni jegyzőkönyvek, teljesítésigazolások digitalizálása, gyakran egy e-számla kibocsátása is problémát okoz.
Pedig olcsóbb, biztonságosabb és a szó szoros értelmében „tisztább” lehet a kivitelezés, ha a projekt egészét háromdimenziós modelleken vehetjük szemügyre, sőt, így a többéves folyamatokat meg lehet tervezni néhány nap alatt, és komplex szempontok alapján – akár az egyes fázisok költségvonzataival együtt –, egyben lehet áttekinteni.
A Market Zrt.-nél már használjuk a 3D-s „munkaterület-átvevőt” is, amelynek lényege, hogy egy lézerszkenner – sok-sok milliónyi adatot rögzítve percenként – „bejárja” az építési területet, mindent alaposan dokumentál, és összeveti az eredményeit a digitális tervekkel, ezzel segíti az alvállalkozókat az átadás-átvétel folyamatában. Az ehhez hasonló innovációk támogatása céljából hoztuk létre a Digitális Mérnöki Szolgáltatások egységet, meggyőződésünk ugyanis, hogy az innovációban a nagyobb vállalatoknak példát kell mutatniuk.
Vannak, akik előrevetítik nemcsak az építőiparnak, de a gazdaság egészének a lassulását is. Miként valamennyi iparágra, az építőiparra is igaz: az új körülmények között csak azok a cégek maradnak életképesek, amelyek időben az innováció útjára lépnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.