BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
kórházépítés

Kórházépítés a 21. században – csúcstechnológia és iparágak találkozása

A kórházépítés során érdemes abba invesztálni, hogy minél hatékonyabb, minél olcsóbban üzemeltethető rendszert kapjunk a projekt végén – véli Tóth Mónika, a KPMG egészségügyi tanácsadó csoportjának vezetője.
2017.12.18., hétfő 18:39

Ma már az építőipar is leginkább a hatékonyságról szól, s nemcsak abban az értelemben, hogy hatékony legyen a folyamat, amíg elkészül az épület, hanem abban is, hogy zökkenőmentes legyen a használatbavétel, és gördülékeny az üzemeltetés a beköltöző számára. Minél speciálisabb az épület funkciója, annál kisebb részt képvisel az életpályáján a költségek között maga az építkezés, ezért nagyon sok múlik a funkcionális tervezésen.

A KPMG szakértőinek elemzése szerint az egészségügy ezen a skálán talán a legkülönlegesebb eset, mert bár rendkívül drága maga az épület, a későbbi működtetés sokkal költségesebb. Ez olyannyira igaz, hogy az Egyesült Királyságban, Kanadában vagy Ausztráliában egy modern kórházépítés beruházási költsége alig egyévnyi üzemeltetési költséggel ér fel. Bár Magyarországon ugyanez az arány jellemzően két és fél év lehet, még itt is igaz, hogy az építés során érdemes abba invesztálni, hogy minél hatékonyabb, minél olcsóbban üzemeltethető rendszert kapjunk a projekt végén.

Fotós: M. Schmidt János

Mindebből egyenesen következik, hogy a kórházberuházások sikeressége nem mérhető pusztán a beruházási költségekkel. Kevesen lepődnek meg, ha olyan híreket kapnak, hogy egy nagy kórházépítés elhúzódik vagy a költségek megnőttek – ez nemcsak Magyarországon, de a nyugati világban is szinte mindig igaz. A KPMG adatai szerint az Egyesült Királyságban a közelmúlt kórházépítéseinek 70 százalékánál túllépték a költségvetés kereteit, 80 százalékban pedig időbeli csúszások is voltak, ami nagyjából megegyezik a magyarországi építőipar mutatóival.

A problémák okozója sokszor nem a hagyományos értelemben vett építkezés, hanem az úgynevezett klinikai tervezés, azaz a kórház funkcionális megtervezése: melyik részleg, osztály hol helyezkedjen el az épületen belül ahhoz, hogy az orvosoknak, betegeknek, személyzetnek a lehető legkevesebbet kelljen a helyszínek között mozgással töltenie. A legtöbb beruházási probléma abból adódik, hogy a megrendelő már az építkezés közben rájön, hogy nem megfelelő az elképzelés, s menet közben változtat a terveken, akár az építési szakasz kellős közepén.

Ezen részben segíthet az, ha a tervezés megfelelő orvosszakmai támogatást kap az első pillanattól kezdve, és sikerül a terveket konszenzussal lezárni. Mivel azonban egy kórházépítés többéves folyamat, az is előfordul, hogy a legújabb innovációk, technológiai újítások egyszerűen fölöslegessé tesznek egy helyiséget, vagy érdemben megváltoztatják a megszokott betegutat. A kórházépítés így rendkívüli előrelátást is igényel, de mivel még három-öt évre sem képes senki előre megjósolni, hogy milyen technológiai változások következnek be, ezért a legfontosabb képesség a rugalmasság. Az egészségügyben a mozgatható falak, dinamikusan alakítható terek már alapkövetelménynek számítanak.

A másik gyakran vitatott tényező a kórház mérete. Matthew Custance, a KPMG londoni irodájának szakértője szerint az Egyesült Királyságban az optimális méret 400 ágy körül van, ennél nagyobb kapacitásnál fokozatosan nehezebbé válik az ellátás szervezése. A 400-as szám azonban itt jóval nagyobb kapacitást takar, mint amit gondolnánk, ugyanis az elmúlt tíz évben négy és félről két és fél napra csökkent a kórházi ápolás átlagos időtartama. Ez extrém hatékony Európában, hisz még Németországban is öt nap. Az egyre jobb működés miatt nem is az ágyszám, hanem a helyben elérhető szolgáltatások, telepített ellátási kör az igazán fontos tényező a hatékonyságban: minél több funkció érhető el, annál jobban működik a rendszer, ezért preferálják ma már a nagy tömbkórházakat a szétszórt specializált intézményekkel szemben.

A túl kicsi és túl speciális intézmények immár nem működtethetők hatékonyan. Ez alól talán csak három terület kivétel: az onkológia, a kardiológia és a nőgyógyászat. Minden más esetben jobban működik az általános ellátást nyújtó intézmény. E kontextusban a budapesti kórházösszevonási tervek és az Egészséges Budapest program céljai is megfelelők, bár a megvalósítás és a kivitelezés számos nehézséget rejthet magában. Emiatt kiemelt jelentősége van a professzionális projektmenedzsmentnek.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.