"Utazás" a Föld középpontja felé

Amerikai kutatók a héten bejelentették, hogy először sikerült a Föld kérgének alsóbb szekciójáig lefúrniuk, és néhány éven belül elérik a köpenyt is.

A Föld sugara 6400 kilométer. Belső felépítésének fő rétegei csökkenő sorrendben a kéreg, a köpeny és a mag. A kéreg vastagsága átlagban 30 kilométer a szárazföldek alatt, ám csak 5 kilométer az óceánok alatt. Könnyű és törékeny, így néha el is törik. Valójában már széttöredezett, több mint egy tucat nagyobb lemezre és számos apróbbra. Általában itt mennek végbe a rengések. A köpeny sokkal rugalmasabb, és átszivárog ezeken a töréseken. Körülbelül 2900 kilométerre nyúlik a felszín alá. A mag egy szilárd belső és egy folyékony külső magból áll. A folyékony mag vasat tartalmaz, mely mozgása közben létrehozza a bolygó mágneses mezejét. A kéreg és a felső köpeny alkotja a litoszférát, mely számos lemezre töredezett és a forró, olvadt köpenyen lebeg.

Az Integrált Óceánfúró program, az úgynevezett "Moho"-t keresi, egy olyan határvonalat, melyet hivatalosan Mohorovicic diszkontinuitásnak neveznek, ez elsőrendű szeizmikus határfelület a kéreg és a (felső)köpeny határán.

A Moho mélysége változó. Ez utóbbi kísérlet során, amikor is 1416 métert ástak le az óceáni fenék alá, a jelek szerint mindössze 304 méterre van a Mohótól, legalább is a szeizmikus adatok alapján. Az új lyuk, melyet nyolc hét alatt fúrtak ki a harmadik legmélyebb, amit eddig sikerült elérni. A felszínre visszahozott sziklagyűjtemény pedig újabb információkkal szolgál a bolygó összetételéről.

Már a sziklák típusa azt mutatta, hogy a Föld evolúciójának hagyományos elmélete az óceáni köpeny számos jellegzetességét túlságosan leegyszerűsíti. A kutatók szerint minden egyes alkalommal, amikor lyukat ásnak, valami újat tudnak meg a Föld szerkezetéről.

A legutóbbi fúrást az atlantiszi masszívumon végezték, ahol a Közép-Atlanti hátság és az Atlantisz törésvonal találkozik. A tengerfenék ezen régió középső részén keskenyebb, így könnyebb is elérni. Az még nem tiszta a kutatók előtt, hogy a fúrást érdemes-e folytatni az új lyuknál, vagy egy másikat kellene kezdeni a köpeny eléréséhez. Ha így is döntenek, csak jövőre kezdik meg a fúrást.

A kutatóknak először minden adatot ki kell értékelniük, és újra kell elemezniük a szeizmikus adatokat, hogy meghatározzák, az elmélyítés vagy egy újabb fúrás lenne-e a megfelelő lépés. A kutatás legfőbb eredménye, hogy sikeresen elérték a kéreg alsó részét, és megerősítették, hogy a Föld kérge sokkal összetettebb, mint eddig gondolták. (livescience/hirado.hu)