Van, ahol a patakba kerül a szennyvíz - Messze van Európa

Ennek okát az élővizek tisztaságáért tevékenykedő egyik civil szervezet többi között abban látja, hogy nehézkes az uniós pályázatok kezelése és gyakran nem azoknak a településeknek ítélik meg a támogatást, amelyeknél a legsürgetőbb lenne a szennyvíztisztítás. 

"Maradéktalanul nem fogjuk tudni teljesíteni a feltételeket, de minden erőnkkel azon igyekszünk, hogy az önkormányzatokat segítsük. Ez önkormányzati feladat, nekik kell pályázni, a minisztérium nem tudja kiváltani, vagy elvenni tőlük a feladatot" - mondta a szaktárca főosztályvezető-helyettese.

Az uniós csatlakozásakor Magyarország halasztást kért és kapott 2008 végéig arra, hogy az érzékenynek kijelölt területeken, a tízezer lakos feletti agglomerációkban megoldja a legmagasabb - harmadfokú - szennyvíztisztítást. Ennek a követelménynek nem tud majd maradéktalanul eleget tenni az ország.

Az érintett 120 önkormányzat között van, amely jelenleg nem felel meg az uniós elvárásoknak, ezeknek harminc százaléka a határidő lejártakor sem éri majd el az EU-normákat - mondta a főosztályvezető-helyettes.

Murányiné Krempels Gabriella szerint 2008 végén a határidő hatálya aló tartozó körben nem lesz olyan település, ahol semmilyen szennyvíztisztítást nem végeznek, hiszen minden fejlesztésre kötelezett agglomerációban már ma is van valamilyen szinten működő rendszer. Jó néhány fejlesztésre kötelezett település még nem is pályázott, máshol azonban már a vége felé tartanak a kivitelezési munkálatok - tette hozzá.

A pályázati kedvvel egyáltalán nincs gond, a pályázatokkal azonban van. Az önkormányzatok általában a régi terveiket veszik elő és nem alkalmazkodnak az uniós formai követelményekhez. Ráadásul még mindig akadnak olyan önkormányzatok, amelyek az első sikertelenség után nem adják be újra a pályázatukat - értékelte a helyzetet a szaktárca képviselője.

Az önrésszel is vannak problémák: a szegényebb, kis önkormányzatok általában minden igyekezetükkel azon munkálkodnak, hogy kiépítsék a hálózatot, vannak azonban olyan nagyobbak, amelyek megtehetnék, mégsem fejlesztenek - fűzte hozzá.

Az uniós források egyébként már a 2004-es csatlakozás előtt megjelentek a szennyvíztisztításnál. A kilenc megyeszékhelyen támogatott fejlesztések mellett európai mértékben is kiemelkedő a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep építése.

Az uniós projektek összköltsége eddig 223 milliárd forintot tett ki. 2007-2013-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 380 milliárd forintnyi támogatási keretet biztosít a szakterületen, ehhez jön még az önkormányzatok önrésze - ez az összeg 10-25 százalék közötti lehet - ebből több száz projekt valósulhat majd meg - mondta a főosztályvezető-helyettes.

Magyarország további két derogációt kért a szennyvízkezelésnél.

Egyrészt 2010-re az összes nagyvárosban meg kell oldani az úgynevezett másodfokú tisztítást, a szennyvíz biológiai tisztítását. Összesen mintegy 100 projektet kell addigra megvalósítani.

Az igazi gond a 2015-ös határidővel van: ekkora az összes, kétezer lakos feletti településen meg kell oldani a másodfokú szennyvíztisztítást. Csaknem négyszáz projektet kell addigra megvalósítani, ráadásul ezek a drágább beruházások, hiszen minél kisebb egy település, annál többe kerül a szennyvízhálózat kiépítése. Ezek a beruházások a jelenleginél több munkát jelentenek az államnak és az önkormányzatoknak is - mondta a tisztviselő.

Murányiné Krempels Gabriella kiemelte: ha nem sikerül teljesíteni a feltételeket, akkor egy európai bizottsági vizsgálat és európai bírósági eljárás után akár pénzbüntetéssel is sújthatják Magyarországot.

Magyarország az utolsók között van a szennyvízfejlesztésben az unióhoz 2004-ben csatlakozott államok közül. Az EU-belépésnél az országban óriási volt a különbség az ivóvízhálózat és a szennyvízhálózat kiépítettsége között. A magyar lemaradás az elmúlt ötven évvel magyarázható, valamint azzal, hogy Magyarországon más a településszerkezet - több a kistelepülés -, mint a többi új tagállamban - tette hozzá Murányiné Krempels Gabriella.

Obermayer András, a Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület elnökének elnökének véleménye szerint három fő oka van annak, hogy Magyarország elmarad a szennyvízkövetelmények teljesítésével. Egyrészt az uniós pénzek nem megfelelő helyekre kerülnek: gyakran nem azoknak a településeknek ítélik meg a támogatást, amelyeknél a legsürgetőbb lenne a szennyvíztisztítás. Másrészt az uniós pályázatok kezelése nehézkes, mert a minisztériumban túl sokáig tart az elbírálásuk. Nehéz továbbá kitölteni az űrlapokat és a határidők is túl szigorúak. Harmadrészt a közbeszerzést elnyerő cégek irreálisan magas áron végzik el munkájukat - mutatott rá.

Egyebek között azokon a településeken jelenthet továbbá gondot a szennyvíz tisztítása, ahol sokkal kevesebb pénze van az önkormányzatnak, egyszerűen nincs miből szennyvíztisztító rendszerekre pályázni, hiszen az önrészt sem tudnák biztosítani - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a városok, ahol a szennyvizet szabálytalanul vezetik el, tönkreteszik az élővilágot, az úgynevezett kisvízfolyásokat - patakokat, mellékfolyókat - és megfertőzik a talajt. Az önkormányzatok gyakran azt a megoldást választják, hogy a kisvízfolyásokba vezetik a szennyvizet, s csak felületes tisztítási módszert alkalmaznak. Sőt, akad olyan település is, ahol a szennyvizet - úgy, ahogy van - belefolyatják a patakokba.