A kormány ragaszkodik a kivételek fenntartásához - Veszélyben a tagállami kulturális önazonosság

Az indítványozott reformok látszólag csak magukra a hálózatokra és a frekvenciákra vonatkoznak, nem pedig a rajtuk keresztül terjesztett tartalomra.

A tömegkommunikációs és kulturális ügyekben illetékes francia miniszter azonban attól tart, hogy csorbulni fog a tagállamok jogköre a továbbított tartalom meghatározásában.

A bizottság által javasolt korrekciók közül Párizs főleg a frekvenciák odaítélésének tervezett megváltoztatását sérelmezi. Brüsszel azt szeretné, ha saját hatáskörbe tudná vonni a frekvenciák kiosztását, ami jelenleg még a tagállamok döntési jogkörébe tartozik.

Ezzel szemben Párizs úgy érvel, hogy Franciaországban jelenleg díjtalanul bocsátják rendelkezésre a hullámsávokat, aminek fejében a jogosultaknak vállalniuk kell bizonyos követelményének betartását, például a sugárzott műsorokban meglévő a kulturális és a nyelvi diverzitás, a média-pluralitás, és az arányos regionális ellátás tekintetében. Ha pedig ezeket a követelményeket vagy elvárásokat valamely tagállam nem tudna érvényesíteni, akkor a közérdek képviseletének és a nemzeti kulturális kivételeknek az elve kiüresedne a médiában. Brüsszel hatásköri centralizációs törekvéseivel az Európai Parlament ipari bizottsága is szembehelyezkedett, követelve a korábbi tagállami jogok megerősítését.

Ennek nyomán az uniós törvényhozás egésze is úgy foglalt állást, hogy a frekvenciák kiosztásánál érvényesíthetőknek kell maradniuk a közérdek követelményeinek, amint azt az egyes tagállamok megfogalmazzák. A tagállamok kulturális ügyeiben illetékes miniszterek a július 16-17-i tanácskozásukon fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az audiovizuális politikát nemzeti hatáskörében kell hagyni, a szubszidiaritás elvének messzemenő tiszteletben tartásával.