Gyümölcsöt szedhet majd a jogász – szigorodhat a segélyezés Hollandiában

A hágai kormány tervéről a munkaügyi miniszter számolt be, hozzátéve, hogy egy jogászból jó gyümölcsszedő lehet, ha nem talál magának más állást. A dekvalifikáció fejében azonban egy magas szintű végzettséggel rendelkező dolgozó is megkapja a neki korábban kiutalt munkanélküli-segély összegét, ha nem az eredeti képzettségének megfelelő helyen dolgozik.

A kötelező munkavégzést kiterjesztik az egyéb segélyezettek körére, megszigorítják a munkaképtelenné nyilvánítás feltételeit. Eközben a feladatokat lebontják, és úgy határozzák meg, hogy az illeszkedjen személyi adottságokhoz és így minden, korlátozott vagy megváltozott munkaképességűnek is jusson elfoglaltság, amit – a juttatás csökkentésének vagy megvonásának terhe mellett – el kell fogadnia.

Egy későbbi szigorítás során az állás keresésére megszabott egy éves határidőt esetleg 6 hónapra csökkentik. A szigorítást a munkaügyi miniszter azzal a jelszóval hirdette meg, hogy „a munkavégzés mindig jövedelmező”. A politikus szerint a munka az, amivel az egyén igazán a társadalomhoz tud kapcsolódni, ha pedig a segélyezettek kötelezve vannak arra, hogy dolgozzanak, akkor ezzel a fokozatos marginalizálódásukat lehet megelőzni. Hollandiában 2007 végén 236 ezer állás volt betöltetlenül, a munkanélküliségi ráta 3 százalék, azaz 3,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU átlag. Az ottani, korábbi bőkezű ellátás és laza szabályozás miatt az ország valamikor az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátát mutatta fel Európában, a mutató azonban ma már 70 százalék közelében van. A kormány emellett fontolgatja, hogy a nyugdíjkorhatárt felemeli 67 évre.

A holland foglalkoztatási reformot ismertetve a Le Monde beszámol a francia munkaügyi központ (Unédic) vizsgálatáról, amely más tagállamok gyakorlatát vette szemügyre. Az összehasonlított 11 európai államból 10-ben írták elő, hogy a segélyezettnek el kell fogadnia egy felkínált, „megfelelő” munkavégzési lehetőséget. A „megfelelőség” ismérvét a lehetséges foglalatosságok egyre szélesebb körére alkalmazzák, amint növekszik az érintett által segélyen töltött idő.

A parlamenti vita előtt álló francia reformtörvény szerint a munkanélküliség első három hónapja után a segélyezettnek el kell fogadnia egy, a korábbi fizetésének 95 százalékát biztosító állást, hat hónap után ez a szám 85 százalék, egy év után pedig a munkanélküli járandóság szerint összegért is dolgozni kell.

Németországban a felajánlott állást már az elbocsátás utáni első három hónap során el kell fogadni, ha az a korábbi fizetéshez képest 20 százaléknál kisebb mértékű bércsökkenéssel jár, a következő három hónap során a határ 30 százalék. Spanyolországban csak azt vizsgálják, hogy a felajánlott munkahelyen a fizetés megfelel-e az adott szektorban szokásosnak. Ha igen, akkor el kell fogadni az állást, ha a lakóhelytől nem kell 30 kilométernél messzebbre utazni.