A hágai kormány tervéről a munkaügyi miniszter számolt be, hozzátéve, hogy egy jogászból jó gyümölcsszedő lehet, ha nem talál magának más állást. A dekvalifikáció fejében azonban egy magas szintű végzettséggel rendelkező dolgozó is megkapja a neki korábban kiutalt munkanélküli-segély összegét, ha nem az eredeti képzettségének megfelelő helyen dolgozik.
A kötelező munkavégzést kiterjesztik az egyéb segélyezettek körére, megszigorítják a munkaképtelenné nyilvánítás feltételeit. Eközben a feladatokat lebontják, és úgy határozzák meg, hogy az illeszkedjen személyi adottságokhoz és így minden, korlátozott vagy megváltozott munkaképességűnek is jusson elfoglaltság, amit – a juttatás csökkentésének vagy megvonásának terhe mellett – el kell fogadnia.
Egy későbbi szigorítás során az állás keresésére megszabott egy éves határidőt esetleg 6 hónapra csökkentik. A szigorítást a munkaügyi miniszter azzal a jelszóval hirdette meg, hogy „a munkavégzés mindig jövedelmező”. A politikus szerint a munka az, amivel az egyén igazán a társadalomhoz tud kapcsolódni, ha pedig a segélyezettek kötelezve vannak arra, hogy dolgozzanak, akkor ezzel a fokozatos marginalizálódásukat lehet megelőzni. Hollandiában 2007 végén 236 ezer állás volt betöltetlenül, a munkanélküliségi ráta 3 százalék, azaz 3,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU átlag. Az ottani, korábbi bőkezű ellátás és laza szabályozás miatt az ország valamikor az egyik legalacsonyabb foglalkoztatási rátát mutatta fel Európában, a mutató azonban ma már 70 százalék közelében van. A kormány emellett fontolgatja, hogy a nyugdíjkorhatárt felemeli 67 évre.
A holland foglalkoztatási reformot ismertetve a Le Monde beszámol a francia munkaügyi központ (Unédic) vizsgálatáról, amely más tagállamok gyakorlatát vette szemügyre. Az összehasonlított 11 európai államból 10-ben írták elő, hogy a segélyezettnek el kell fogadnia egy felkínált, „megfelelő” munkavégzési lehetőséget. A „megfelelőség” ismérvét a lehetséges foglalatosságok egyre szélesebb körére alkalmazzák, amint növekszik az érintett által segélyen töltött idő.
A parlamenti vita előtt álló francia reformtörvény szerint a munkanélküliség első három hónapja után a segélyezettnek el kell fogadnia egy, a korábbi fizetésének 95 százalékát biztosító állást, hat hónap után ez a szám 85 százalék, egy év után pedig a munkanélküli járandóság szerint összegért is dolgozni kell.
Németországban a felajánlott állást már az elbocsátás utáni első három hónap során el kell fogadni, ha az a korábbi fizetéshez képest 20 százaléknál kisebb mértékű bércsökkenéssel jár, a következő három hónap során a határ 30 százalék. Spanyolországban csak azt vizsgálják, hogy a felajánlott munkahelyen a fizetés megfelel-e az adott szektorban szokásosnak. Ha igen, akkor el kell fogadni az állást, ha a lakóhelytől nem kell 30 kilométernél messzebbre utazni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.