Mint a Die Welt beszámol, esetenként több ezer euró üti annak markát, aki egy lázasan keresett végzettséggel és gyakorlattal rendelkező – de a munkaerőpiacon éppen nem fellelhető – mérnököt vagy szakmunkást hoz. A kölni gazdaságkutató intézet (IW) a német mérnök-egyesülettel közösen végrehajtott felmérésében hozta ki, hogy a cégek 17,9 százaléka tűzött ki fejpénzt. A mostani kormány alatt elért fellendülés erejét jelzi, hogy az adott mutató két évvel ezelőtt még 5 százalék alatt volt.
A magas szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek hiánya miatt vállalatok soránál jelentkeznek fennakadások a termelésben, ezért üzleti körökben egyre hangosabbak a követelések a munkaerőpiac fokozottabb megnyitásáért. Az adott helyzetben, a nagykoalícióban részt vevő CDU hajlana arra, hogy a keresett szakmák és végzettségek körében már korábban szabaddá tegye a munkavállalást, a képzetlen, olcsó munkaerő esetében azonban a párt változatlanul ragaszkodik az uniós bővítési egyezményekben kikötött 2011-es határidőhöz.
Teljes egyetértés az uniópártok körében sincs, mert a bajor CSU egyik képviselője, Max Strabinger kijelentette, hogy „a német munkaerőpiac jelenleg sincs bedeszkázva”, főleg akkor, ha mérnökökről vagy akadémikusokról van szó.
A politikus egyúttal rámutatott, hogy először az ottani, szabad tartalékokat kellene kimeríteni, mert a munkaügyi hivatalok jelenleg is 11 ezer állás nélküli villamos- és gépészmérnököt tartanak nyilván. Ezzel szemben a német ipari és kereskedelmi kamara (DIHK) nagyobb bátorságot sürget a kormánytól, és azt követeli, hogy a 2004-ben csatlakoztatott kelet-európai államokból már januártól jöhessenek jól képzett szakemberek, akár mérnökök, akár szakmunkások, vagy esetenként betanított munkások is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.